Újra népszerűvé vált a mérnökképzés

Palkovics László (Fotó: Hegedüs Róbert)

Majdnem hetvenötezren jutottak be az idén a felsőoktatásba, kétharmaduk alapképzésre. Állami ösztöndíjjal a felvettek háromnegyede tanulhat tovább – derül ki az Oktatási Hivatal összesítéséből. A Felvi.hu oldalra felkerült anyag emlékeztet, több mint 111 ezren nyújtottak be jelentkezést, ami 5,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az átlagéletkor huszonnégy év, és többségben vannak a nők. A felvettek 39 százaléka az idén érettségizők közül került ki.

A jelentkezők kétharmada alapképzésre, kevesebb mint egyötöde mesterképzésre jelentkezett első helyen, s a felvettek aránya hasonló. A munkarendek közül továbbra is a nappali a domináns: itt találjuk az elsőhelyes jelentkezők és a bejutottak hetven százalékát. A nappali képzésekre felvettek száma azonos a tavalyival, a levelező és esti képzésre bekerültek száma ugyanakkor dinamikusan, több mint tíz százalékkal nőtt.

Mind állami ösztöndíjas, mind önköltséges formában többen kezdhetik meg a tanulmányaikat, mint 2015-ben. A jelentkezők magas aránya, 86 százaléka választott első helyen állami ösztöndíjas képzést, de csupán a felvettek háromnegyede jutott be ezekre a helyekre. Így is két százalékkal több hallgató kezdheti meg ebben a támogatott formában tanulmá­nyait, mint az előző évben.

A felvettek legnagyobb csoportja, ötöde a gazdaságtudományok képzési területre került be. Minden hetedik jelentkező a műszaki, valamint a pedagógusképzés képzési terület szakjaira jutott be (14, illetve 13 százalék). A gazdaságtudományok területe tíz százalékot meghaladó létszámnövekedést könyvelhet el, ez leginkább a felsőoktatási szakképzésre és a mesterképzésre felvettek számának növekedésével magyarázható. Hason­lóan jelentős, több mint hétszázalékos az emelkedés az informatika és a jogi képzési területeknél is.

A legtöbb hallgatót felvett alap-, valamint osztatlan szakok listájában a jogász szak végzett az élen, 2435 fővel. Második a gazdálkodási és menedzsment (1737), harmadik a gépészmérnöki szak (1734). Ezt követi a mérnökinformatikus (1545), a programtervező informatikus (1422), a kereskedelem és marketing (1169), az általános orvos (1022), az óvodapedagógus (1019), a csecsemő- és kisgyermeknevelő (976) és a gazdaságinformatikus szak (913).

A felvettek száma alapján az élen álló intézmények köre nem változott az előző évi adatokhoz viszonyítva. A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem mondhatja magáénak (8278), de hatezernél többen kerültek be a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre is. Főiskolát ezúttal nem találunk az első tízben, az egyetemmé vált BGE (korábban Budapesti Gazdasági Főiskola) azonban őrzi előkelő helyét az intézményi rangsorban.

Palkovics: Jó befektetés a diploma

Közös ügyünk, hogy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű felsőoktatást hozzunk létre, amely egyszerre épít a hagyományokra, válaszol a jövő kihívásaira és perspektívát nyújtva vonzza a továbbtanulni vágyó fiatalokat – jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár szombaton, Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen. Hangsúlyozta, a diploma jó befektetés Magyarországon, a diplomás-munkanélküliség 2,4 százalékra csökkent, ez az arány a legalacsonyabb az EU- és az OECD-tagországok között. Az államtitkár beszélt a rektorok és kancellárok sikeres együttműködéséről, valamint arról, hogy elkezdődött a felsőoktatásban is a bérrendezés. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora azt mondta, egyre szélesebb körben elismerik, hogy a magyar felsőoktatás a nemzetgazdaság egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata. „Minden adott ahhoz, hogy néhány év nyugodt munka következzen, lássuk, mire jutunk, mérhessük az eredményeket, majd ezt követően kell elgondolkodni a szükséges változtatásokról” – vélekedett a rektor.