Belföld
Újabb százmilliók ösztöndíjra
Egyre több magyar képzés a külhoni egyetemeken
Kárpát-medencei ösztöndíjprogramot indít a kormány mintegy 375 millió forintos kerettel – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi, alakuló ülésén a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a program egy hallgatói és egy oktatói mobilitási részből áll. Előbbire 234 millió, utóbbira 140 millió forint áll rendelkezésre.
A hallgatói alprogram szerződéseit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíjprogram finanszírozásához szükséges forrásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez. A juttatás összege intézményenként változó lesz, a kínálattól függően. A miniszter közölte, az egyetemek, főiskolák autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az oktatói mobilitási alprogramról megjegyezte: ha a külhoni intézményeknek Magyarországról oktatóra van szükségük, akkor ez megoldható úgy, hogy a vendégprofesszor itthoni státusza is megmaradjon. Februártól huszonöt-harminc ember kiküldetése várható, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú távon akár négyszáz szolgálati lakás megvásárlását is megoldják. Kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása – hangsúlyozta a miniszter. Gyakorlatilag megvalósult az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér – fogalmazott Balog.
Jelenleg tizenkét magyar felsőoktatási intézmény tizenöt alap- és hat mesterképzést működtet a Kárpát-medencében, csaknem ezerkétszáz hallgatóval. Emellett a szomszédos országokban húsz intézményben mintegy háromszáz alap-, osztatlan, mester- és doktori képzésben több mint tizenhatezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat.
Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, száztíz oktatójukból harminchat magyarországi habilitált professzor.
A hallgatói alprogram szerződéseit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíjprogram finanszírozásához szükséges forrásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez. A juttatás összege intézményenként változó lesz, a kínálattól függően. A miniszter közölte, az egyetemek, főiskolák autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az oktatói mobilitási alprogramról megjegyezte: ha a külhoni intézményeknek Magyarországról oktatóra van szükségük, akkor ez megoldható úgy, hogy a vendégprofesszor itthoni státusza is megmaradjon. Februártól huszonöt-harminc ember kiküldetése várható, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú távon akár négyszáz szolgálati lakás megvásárlását is megoldják. Kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása – hangsúlyozta a miniszter. Gyakorlatilag megvalósult az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér – fogalmazott Balog.
Jelenleg tizenkét magyar felsőoktatási intézmény tizenöt alap- és hat mesterképzést működtet a Kárpát-medencében, csaknem ezerkétszáz hallgatóval. Emellett a szomszédos országokban húsz intézményben mintegy háromszáz alap-, osztatlan, mester- és doktori képzésben több mint tizenhatezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat.
Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, száztíz oktatójukból harminchat magyarországi habilitált professzor.