Belföld
Tovább lázítanának a kockás ingesek
„Egyre több intézményvezetőt elsősorban a fölöttes akaratnak való megfelelési kényszer vezérel” a Tanítanék Mozgalom szerint
Ismét nyílt levelet írtak a miskolci kockás ingesek „az oktatásért, gyermekeinkért”. A szerdán nyilvánosságra hozott írásban emlékeztetnek arra: lassan egy éve, hogy Miskolcon kezdetét vette a „tanárlázadás”, amelynek eredményeként döntés született a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átszervezéséről, és létrejött a Köznevelési Kerekasztal, amelyen aztán – a levélírók szerint – „strukturális változtatások helyett hangulatjavító intézkedésekkel álltak elő”. Az azóta megkezdett átalakítások, jogszabályi változások és a rendszeresített egyeztetés dacára a mozgalmárok a helyzetet úgy értékelik, hogy „a rendszer egészében egyfajta lopakodó visszarendeződés tapasztalható”. Írnak még folytatódó forráskivonásról, valamint arról, hogy „egyre több intézményvezetőt elsősorban a fölöttes akaratnak való megfelelési kényszer vezérel”. Szerintük nem csökkentek sem a diákok, sem a tanárok terhei, nem történt előrelépés a kötelező benntartózkodás, a nyugdíj előtt álló pedagógusok átminősítése, a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése vagy a tanodák ügyében sem, és katasztrofális a szakképzés helyzete is. Az aláírók közt van a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi képviselője, valamint Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom miskolci vezére.
Ezek után tegnap közölték: a Tanítanék Mozgalom csatlakozik a miskolciak tiltakozásához. A Tanitanek.com oldalon megjelent újabb levélben felszólítják a tankerületek és az intézmények vezetőit, hogy „a hatályos jogszabályok értelmezésekor hagyatkozzanak a józan ész kritikájára”, a Nemzeti Pedagógus Kar tagjait pedig arra, hogy a kerekasztal munkájában többé ne vegyenek részt.
A kockás ingesek helyzetértékelésével kapcsolatban megkerestük az oktatási államtitkárságot. Válaszában a szaktárca leszögezte: az oktatással kapcsolatos feladatok megoldását a párbeszéd segíti, ennek fóruma a Köznevelési Kerekasztal, amelyen az oktatás minden résztvevője képviselteti magát, beleértve a pedagógusokat, az intézményfenntartókat, a diákokat és a szülőket is. A Tanítanék Mozgalom képviselői ebben a közös munkában eddig nem vettek részt, csupán politikai támadásokat indítanak azok ellen, akik munkájukkal hozzájárulnak az oktatás eredményeinek eléréséhez. Ennek ellenére a kerekasztal minden javaslatukkal érdemben foglalkozott eddig is, ezek jelentős részére megoldást is talált, amit egyértelműen mutat, hogy az eredetileg megfogalmazott kritikák közül csak néhány maradt a mozgalom újabb politikai akciójának nyílt levelében – mutatott rá a szaktárca. – A kerekasztal az elmúlt hónapokban is végezte munkáját, aminek eredménye, hogy a tanulók terhei mérséklődtek, az intézményvezetők jogkörei bővültek, a pedagógusok adminisztratív feladatai csökkentek. A kormány rendezte az állami fenntartó adósságait, elkezdte a Klik átalakítását az optimálisabb működés és decentralizálás érdekében, továbbá a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelést indította az ágazatban, s erre 2013 és 2016 között összesen 226 milliárd forint plusz forrást biztosított – emlékeztetett az államtitkárság. Kérdésünkre megerősítették: a kerekasztal folytatja munkáját, és továbbra is vár mindenkit, aki valódi munkával szeretné segíteni az oktatás ügyét.
Egyébként a Tanítanék honlapjára egy kérdőív is felkerült „a közoktatás iránt érdeklődő pedagógusok, szülők és tanulók” számára. A mozgalom azt ígéri, a válaszok összesített értékelését nyilvánosságra hozzák majd. Bár a kérdések egy részére pozitív választ is lehet adni – például arra, Milyen ma Magyarországon az oktatás színvonala?, illetve Hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt években?, a „nagyon jó”, „jó”, illetve a „nagymértékben javult”, „inkább javult” válasz is bejelölhető –, azonban vannak olyan pontok, amelyeknél csupán negatív vélemény közölhető. Például a „Kérjük, válassza ki a következő listából azt a három (!) problémát, amelyet különösen súlyosnak tart” szakasznál mindenképpen ki kell jelölnie hármat a következők közül: alulfinanszírozott az oktatási rendszer, nem igazságos az oktatási rendszer, túlközpontosított és túlbürokratizált az oktatási rendszer, nem megfelelő az oktatás színvonala, túlterheltek a tanulók, túlterheltek a pedagógusok, kiszámíthatatlan az oktatáspolitika, illetve az együttműködés hiánya a szereplők közt. A válaszoló nem léphet tovább, akkor sem, ha esetleg egyiket sem látja „különösen súlyos” problémának. Több hasonló pont is van, így az összesített értékelésnél kizárólag lesújtó „országos vélemény” mutatkozhat, még akkor is, ha nem csak a mindennel elégedetlen kockás ingesek töltik ki a tesztet.
Megkérdeztük. „Lassan, de megindult a változás”
Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója: A tiltakozást elindító gimnázium igazgatójaként látom és megértem az elégedetlenséget, hiszen nagyon sok tennivaló van még az elvárt cél eléréséig. Az eredeti hermanos segélykiáltásban megfogalmazott problémák egy része visszaköszön ebben a levélben is, hiszen tény, hogy több területen nem történt változás. Ugyanakkor gimnáziumom felelős vezetőjeként azt is látom és tapasztalom, hogy a tavaszi tiltakozás hatására megindult a változás. Lassan és nehézkesen, de még mindig nem tartom reménytelennek a helyzet javulását.
Milliárdos projekt az óvodai nevelésre
Az óvoda a hazai nevelés legkiegyensúlyozottabb területe – jelentette ki a köznevelésért felelős helyettes államtitkár tegnap Szolnokon, a Kisgyermekkori nevelés támogatása elnevezésű, több mint 1,26 milliárd forintos kiemelt uniós projekt nyitókonferenciáján. Sipos Imre az MTI tudósítása szerint elmondta, óvodai nevelésben ma mintegy háromszázhúszezer gyermek részesül az országban, 4790 feladatellátási helyen, ahol több mint 31 ezer óvodapedagógus dolgozik és további 25 400 ember segíti a munkát. Szólt arról is, hogy a köznevelési törvény kiemelt feladatként határozza meg a kisgyermekkori fejlesztést, különös figyelemmel a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekre. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese közölte: az uniós projekt célja a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a kora gyermekkori nevelésben.
Több százezer informatikusra van szükség
A 2019 őszén kezdődő tanévben már mindenütt érezhető lesz, hogy más logika, más működés jellemzi a magyar oktatási rendszert – erről beszélt a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos az M1 tegnap reggeli műsorában. Deutsch Tamás szerint a Digitális Oktatási Stratégia nyomán valóban európai szintű tudást tudnak majd elsajátítani a diákok, az új rendszerre a tanulók, a pedagógusok és a szülők is büszkék lehetnek majd. A következő, legfeljebb három és fél évben az összes magyar iskola széles sávú internetkapcsolathoz jut, és az oktatási intézmények közösségi tereiben a Wifi-elérést is biztosítják majd – közölte a miniszteri biztos. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Deutsch Tamás hangsúlyozta: remélik, hogy mindez az informatikusok képzéséhez is ad majd egy lökést, hiszen huszonötezer jól képzett informatikusnak azonnal lenne munkahelye a magyar gazdaságban, emellett az átlagosnál nagyobb digitális tudású szakemberekre is, akár két-háromszázezres nagyságrendben.
Kreatív történelmi verseny
Még lehet jelentkezni az Esterházy Magánalapítvány által meghirdetett kreatív történelmi versenyre – közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Eddig hatvankilenc csapat regisztrált szerte az országból, de október 24-ig még várják a háromfős, tizedikes gimnazista csapatok jelentkezését. A téma az „Esterházy család – egy kivételes karrier a 17. században”. A verseny célja, hogy a tanulók önálló kutatás során megismerjék az Esterházy család történetét, a korszak kultúráját és életmódját. Nevezni az Estori.hu regisztrációs felületén lehet. Az alapítvány az első hatvan regisztrált kapcsolattartó tanár számára tanulmányutat szervezett Eisenstadtba és Fraknó várába.