Törvénysértésre buzdítanak a civilek

Pukli István a tüntetésen. Gördítené a sztrájkot (Fotó: Varga Imre)

„Én úgy vettem, hogy ez egy tréfa” – mondta Orbán Viktor tegnap a parlamenti folyosón a Népszabadság kérdésére, hogy eleget tesz-e a Tanítanék Mozgalom követelésének, és bocsánatot kér-e. „Olyan viccesen hangzott az egész” – tette hozzá a miniszterelnök. Arra a felvetésre, hogy akkor sztrájk lesz, Orbán Viktor mindössze annyit mondott, „én jövök dolgozni”.

Amint azt megírtuk, a Tanítanék Mozgalom március 15-i demonstrációján Pukli István, a mozgalom egyik vezéralakja bejelentette: ha Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök március 23-ig nem kér bocsánatot „az elmúlt hat esztendőben megalázott emberektől”, akkor március 30-ra egyórás országos munkabeszüntetésre szólítják fel a pedagógusokon kívül azt a mintegy hetven szervezetet, amely jelezte a tüntetés támogatását, illetve mindenkit, „akit érdekel gyermekeink jövője”. Követelik továbbá, hogy „addig cserélje le a kormány billegő lábú kerekasztalát, és tárgyalóképes kormánytagok üljenek le tárgyalni” velük, Pukliékkal, mivel szerintük Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Palkovics László oktatási államtitkár „lejáratták magukat, sem emberi, sem szakmai téren nem alkalmasak” erre. Arról is beszélt, hogy ez az általános, országos sztrájk törvénytelen lesz, ezért polgári engedetlenséget követ el, aki abban részt vesz. Végül közölte, abban az esetben, ha az egyórás sztrájknak sem lesz foganatja, akkor egy héttel később már két órára „áll meg az élet Magyarországon”, a következő héten pedig háromra, és így tovább, vagyis lényegében „gördülő sztrájkot” vizionált.

A szaktárca tegnap lapunk megkeresésére közölte: a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a március 15-i „politikai tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn. Arra kérjük a politikai akció szervezőit, hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre”.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, ha a kormány továbbra sem enged, akkor „elszabadulhat a pokol”, azonban megjegyezte, a „polgári engedetlenség nagy kockázattal jár”. Emellett Puklit cáfolva – aki a tüntetésen azt hangoztatta, Magyarországon a törvény szerint nincs lehetőség jogszerűen sztrájkolni, ezért kell a polgári engedetlenség – közölte, bár „nem egyszerű sztrájkot szervezni a köznevelés rendszerében, de nem lehetetlen”.

Kiderült egyébként az is, Pukliék az őket támogató szervezetekkel sem egyeztették az előre beharangozott meglepetésként tett „nagy bejelentést”, holott a sztrájk szervezése alapvetően szakszervezeti feladat lenne. Ezt azonban Gallóné nem sérelmezte, sőt, a Népszabadságnak azt mondta, „további munícióval szolgálhat számukra”. Hasonlóan vélekedett a közalkalmazottakat és köztisztviselőket tömörítő konföderáció, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Földiák András is.

„Kiemelt területnek tartom a tanóra védelmét. Az iskolai ünnepségeket, rendezvényeket, versenyeket úgy kell megszerveznünk, hogy ne sérüljön a tanuló oktatáshoz való joga” – hangsúlyozta intézményvezetői pályázatában 2012-ben Pukli István. A zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatói posztjáért induló Pukli (aki annak idején egy szintén XIV. kerületi általános iskola magyar–történelem szakos tanára volt) akkoriban még nemcsak hogy a tanításra fordított időt tartotta sérthetetlennek, de – amint a dokumentumból kiderül – az adott jogszabályi-intézményi keretek között ígért áttörést a gimnázium fejlesztésében, vagyis közel sem látta működésképtelennek a rendszert.

Az oktatás módszertanával kapcsolatban pedig azt írta, meg kell teremteni a hagyományos – úgynevezett „frontális” – óravezetés és a kis csoportos kooperatív munka egyensúlyát, mivel utóbbi „nem mindenható, az ismereteket túl hosszú idő alatt lehet elsajátítani vele”, tehát közel sem adott volna szabad kezet a tanároknak. Emellett nagyon fontosnak tartotta a minőség-ellenőrzést is.

Folytatódott tegnap a tárgyalás a pedagógusok sztrájkbizottságával. Ezzel kapcsolatos, hogy Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára szó szerint idézte egy írásbeli válaszában a pedagógusok huszonöt pontja közül azokat, amelyek teljesítése „a 2013 és 2017 közötti, kormányrendeletben garantált béremeléseken kívül további kiadást jelentene”. Ha a jelenlegi huszonhat helyett huszonkét óra lenne a kötelező óraszám, akkor a különbözetet ki kellene fizetni, ami tizenöt százalékos bérnövekményt eredményezne, a minőségi munkavégzésért járó pótlék további két és fél százalékot tenne ki, ehhez jönnének további, a szakszervezetek által követelt pótlékok. Mindez együttesen mintegy tizennyolc százalékos béremeléssel érne fel – hangsúlyozta az államtitkár, reagálva arra, hogy Ikotity István LMP-s képviselő kérdésében csúsztatásnak minősítette azt a kormányzati állítást, hogy a pedagógusok pontjai újabb, rejtett béremelést tartalmaznak.