Belföld
Törvénycsomag garanciális elemekkel
Új érettségi tárgyat vagy érdemi követelményt legfeljebb két évvel a vizsga előtt, felmenő rendszerben lehet csak bevezetni
„A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását gyakorlati tapasztalatok, jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján szövegpontosítások szükségessége, joghézagot jelentő rendelkezések pótlása, időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal történő koherencia megteremtése indokolja. A törvényjavaslat további célja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megújítása a felsőoktatási intézmények egységes finanszírozása érdekében” – áll a múlt pénteken az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, csaknem negyvenoldalas oktatási javaslatcsomag általános indoklásában. Emellett, mint írják, kiegészítésre szorul a külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvény is, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt pedig a tankerületi központokkal összefüggésben kell módosítani.
Amint arról már beszámoltunk, a tankerületi központokban dolgozók november 30-tól, az új, önálló tankerületek megalakulásától a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá fognak tartozni. Egy másik rendelkezés szerint korlátozzák a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak fokozatszerzési lehetőségeit a minősítési rendszerben, arra ösztönözve őket ezzel, hogy inkább a pedagógus szakképzettségüknek megfelelő pályán helyezkedjenek el vagy arra térjenek vissza.
A csomagban található „garanciális szabályok” közül most megemlítjük azt, amely szerint új érettségi vizsgatárgyat vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének követelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, a követelmények érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni. További új garanciális elem, hogy az oktatásért felelős miniszter döntési jogkörébe kerül az iskolai körzethatárok meghatározása – különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók arányára – abban az esetben, amikor a kormányhivatal és az állami fenntartó nem tud egyetértésre jutni.
„A legsúlyosabb fegyelmi büntetések alkalmazásakor a szülők gyakran nem tesznek eleget iskolakeresési kötelezettségüknek, illetve a választott iskola nem fogadja a tanköteles tanulót, aki ezáltal hosszabb időn keresztül nem jár semmilyen iskolába. Jelenleg teljesen a szülőn múlik, bejelenti-e az eredménytelen iskolakeresést a kormányhivatalnak, vagy sem, ezért szükséges a fegyelmi döntésben érintettek együttműködésének pontosítása” – indokol egy másik új rendelkezést a dokumentum. E szerint a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak, a fegyelmi büntetést hozó iskolának pedig segítenie kell ebben. Ha nyolc napon belül nem találnak másik intézményt, akkor az ügy a kormányhivatalhoz kerül, amely három napon belül kijelöli az új iskolát a diák számára.
A módosításcsomag mellékletei között van egy táblázat Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeiről – állami és nem állami egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, illetve az állami és nem állami főiskolák –, amelyek száma hatvanhat. Egy másik táblázatban a köznevelésben előírt csoportlétszámok szerepelnek. Ebből kiderül, hogy például az óvodai csoportlétszám minimuma tizenhárom, maximuma huszonöt, általános iskolában ez tizennégy, illetve huszonhét, gimnáziumban és szakgimnáziumban huszonhat, illetve harmincnégy, szakközépiskolában elméleti képzésnél tizenhat, illetve huszonnyolc fő.