Törvénnyel megszelídített gólyatáborok

Az idén júniusban született meg a jogerős döntés a „gólyatábori erőszakoló” ügyében. K. Szilárdot a Pécsi Ítélőtáblán kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A 2014 szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő férfi fotósként dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Kar fonyódligeti gólyatáborában, ahol 2014. augusztus 30-án kora hajnalban megtámadott, fojtogatott, ököllel ütött, megöléssel fenyegetett és megerőszakolt egy budapesti elsőéves hallgatót. A történtekről fényképeket is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát. A fotóst korábban már elítélték nemi erőszak miatt, amiről az ELTE Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) vezetői, a gólyatábor egyes szervezői is tudtak.
Az eset napvilágra kerülését követően kirobbant botrány megtörte az addigi cinkos hallgatást, akik pedig megszólaltak, azok a gólyák leitatásáról, megalázó szexuális jellegű beavató feladatokról beszéltek, olyan légkörről, amiben nem meglepő egy-egy erőszak. Kiderült az is, hogy a gólyák azelőtt sokszor hiába fordultak a hallgatói önkormányzatok képviselőihez, a HÖK-ösök általában arra kérték őket, inkább ne beszéljenek a történtekről.

A döntéshozók is léptek, Palkovics László akkori felsőoktatási államtitkár bejelentette, hogy céges alapokra helyezik az egyetemi és főiskolai rendezvényszervezést, így a HÖK nem szervezhet önállóan gólyatábort sem. (A mostani gólyatábor-programfelelős pályázati kiírásokból ugyanakkor látható, hogy a pályázat nyertese lehet a HÖK tagja is.) Tavaly júliusban módosult a felsőoktatási törvény, a 2015-ös gólyatáborok hangulata pedig már-már túlzottan szolid volt – legalábbis az Átlátszó portál körképe szerint. Az ELTE gólyái „gyerektáborban érezték magukat”, úgy vélték, a szervezők átestek a ló túlsó oldalára. „Minden feladat után megkérdezték, nem sérült-e a lelki világunk, jól éreztük-e magunkat, minden okés-e” – írta egyikük. Máshol akadtak azért ivós és vetkőzős feladatok is, de extrém megaláztatásokról sehonnan sem érkezett hír.

Az idén márciusban egy háttérbeszélgetésen az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) oktatói arról beszéltek, hogy kidolgoztak egy intézkedéscsomagot a gólyatábori erőszak minden formájának kizárására. Így például az ELTE ÁJK gólyatáborát úgynevezett „orientációs napok” váltották fel, amit nem vidéki helyszínen tartanak, hanem a kar budapesti épületében, és annak lebonyolítása során nem csupán információátadásra, hanem értékközvetítésre is törekednek. Bár továbbra is fontos szerepet tölt be a szervezőmunkában a HÖK, minden programelemet a dékán hagy jóvá. Emellett megerősítették a karon a mentorok helyzetét – ők olyan oktatók és hallgatók, akik a frissen bekerült egyetemisták beilleszkedését segítik. A mentorprogramban pszichológus is közreműködik.

Az Emmi parlamenti államtitkára a távirati irodának nemrég úgy nyilatkozott, a felsőoktatási törvény tavaly nyári módosításának köszönhetően már biztonságosabbak a gólyatáborok. Rétvári Bence felidézte, hogy a módosított törvény fontos garanciát tartalmaz: tisztázták az egyetemi hallgatójelölt felvétel utáni, beiratkozás előtti jogviszonyát, a szervezeti és működési szabályzatban pedig külön ki kell térni a gólyatáborok szervezésére. A rendezvény szervezéséért felelős személy nevét a meghívóban fel kell tüntetni, azonosító adatait és elérhetőségét az egyetem rendelkezésére kell bocsátani. Azzal, hogy valaki a nevével vállalja a szervezést, a felelősségi viszonyok sokkal tisztábbakká válnak – mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, „a minőségi felsőoktatás csak minőségi gólyatáborral kezdődhet”.