Belföld
Tíz gyerek jut egy óvodapedagógusra
A három-hat évesek 97,6 százaléka nevelkedik nappal intézményi keretek között, ez jó alap a kora gyermekkori fejlesztéshez
Egymillió-ötszázkilencvenháromezren részesültek óvodai nevelésben, illetve iskolai rendszerű oktatásban a 2015/2016-os tanévben a Köznevelési statisztikai évkönyv most megjelent legfrissebb száma szerint. Köztük egymillió-ötszáztizenhétezren óvodai nevelésben és nappali rendszerű oktatásban, ez a 3–18 éves népességhez viszonyítva 98 százalékos arányt jelent, ami tizenegy százalékos növekedés 1990-hez képest. Iskolai rendszerű felnőttoktatásban hetvenötezren vettek részt, ez az előző évhez képest 4,7 százalékos csökkenést jelent.
A három–hat évesek 87 százaléka jár óvodába, iskolába a 7–14 évesek 96 százaléka, a 15–18 évesek 88 százaléka. A 19 évesek 45 százaléka, a 20 évesek 27 százaléka, a 21 évesek 13 százaléka tanul a köznevelésben. Az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek száma a 2015/2016-os tanévben háromszázhuszonegyezer, közel ötszázzal kevesebb, mint az előző évben, azonban az óvodás korúak száma 1,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így az óvodások aránya egy százalékkal növekedett. Figyelembe véve a bölcsődékben gondozott, harmadik életévüket betöltött gyermekeket és az általános iskolákba beíratott hatéves tanulókat is, a három–hat évesek 97,6 százaléka van köznevelési keretek között. Ez a hátránykompenzáció, a kora gyermekkori intervenció szempontjából fontos, s európai szinten is elismert eredmény. Az egy pedagógusra jutó óvodások száma országos átlagban 10,2, az egy óvodai csoportra jutó óvodások száma pedig 21,6, mindkét átlag közel azonos az egy évvel korábbival.
Az általános iskolai tanulólétszám a nappali rendszerű oktatásban háromezerrel kevesebb, mint az előző évben: hétszáznegyvenötezer. Huszonötezren tanulnak a hat-, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamain. Míg 1980-tól 1990-ig alig 2,6 százalékkal csökkent az alapfokú oktatásban a tanulólétszám, a következő évtized végére már további 15 százalékkal kevesebb diák ült az iskolapadokban, s a demográfiai eredetű csökkenés nem állt meg, a 2001/2002-es és a 2015/2016-os tanév között a csökkenés 21 százalékos volt – áll a statisztikai évkönyvben.
Az általános iskolai tanulók közül tizenhétezren gyógypedagógiai tantervű osztályokban tanultak, további harminchétezer sajátos nevelési igényű (SNI-) tanuló integrált oktatásban részesült, az SNI-tanulók aránya 7,2 százalék. Az önálló gyógypedagógiai osztályokban oktatott diákok aránya 2,2 százalék (a 2001/2002-es tanévben ez még 4,1 százalék volt), az integrált oktatásban részesülők aránya 4,9 százalék (ez a 2001/2002-es tanévben 0,9 százalék volt). Míg az SNI-tanulók közül a 2001/2002-es tanévben az integráltan neveltek aránya csupán 17,7 százalék volt, a 2015/2016-os tanévre 68,8 százalékra emelkedett.
A köznevelési rendszerben nyilvántartott tizenhat évesek 2,9 százaléka még nem végezte el a 8. évfolyamot. Az általános iskolákban az egy pedagógusra jutó tanulók száma 9,7, az egy osztályra jutó diákok száma 20,1. A középfokú nappali rendszerű oktatásban részt vevők száma minden iskolatípusban csökkent az előző tanévhez képest, leginkább a szakiskoláknál, 12,4 százalékkal. Az 1990/91-es tanévhez képest a szakiskolában és speciális szakiskolában tanulók aránya 44-ről 19 százalékra csökkent, a szakközépiskolások aránya 33-ról 40 százalékra emelkedett, a gimnazistáké pedig 24-ről 40 százalékra.
Középfokú felnőttoktatásban a tanulók 13,9 százaléka vett részt. A szakképzésben 506 szakmát oktattak, a szakiskolákban 243, a speciális szakiskolákban 77, a szakközépiskolákban pedig 272 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. Összesen 48,6 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát 2015-ben.
A szakiskolákban az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 12,1, a speciális szakiskolákban 4,6, a gimnáziumokban 11,9, a szakközépiskolákban 11,4 volt a tavalyi tanévben. Az egy osztályra jutó tanulólétszám a szakiskolákban 19, a speciális szakiskolákban 9, a gimnáziumokban 28, a szakközépiskolákban 23,6 volt.
A cél egy természettudományos jelenség aktív tanulással történő feldolgozása
Pályázat a komplex módszerhez
Akár háromszázezer forintot is elnyerhetnek azok a gyakorló szaktanárok és pedagógus hallgatók, akik a legjobb oktatási segédanyagokat készítik el a komplex természettudomány tanításához. A pályázat benyújtási határideje február 26.
Nemrég bemutattuk azt a felmérést, amelyet tavaly októberben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) készített arról, hogyan oldották meg a pedagógusok a szakgimnáziumokban az új tantárgy, a komplex természettudomány bevezetését. Ebből kiderült, hogy bár voltak, akik izgalmas szakmai kihívásként élték meg, sokaknak jelentett komoly nehézséget, vagy akár megoldhatatlan problémát, és jellemzően továbbra is tantárgyakra lebontva oktatták, tehát a komplex tárgyra adott óraszámot külön fizika-, kémia-, biológia- és földrajzórákkal töltötték ki. Sokan arról panaszkodtak, nem kaptak elég segítséget a feladathoz. Bár segédanyagok eddig is rendelkezésre álltak, ezek számát most bővítették a Nemzeti Köznevelési Portálon, az – időközben az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) részévé vált – OFI pedig pályázatot hirdetett Fejlesszünk együtt! címmel.
A minap kiírt pályázat célja „lehetőséget biztosítani a kreatív tananyagfejlesztés iránt érdeklődőknek, hogy bekapcsolódhassanak a szakgimnáziumok 9. évfolyamán megvalósuló komplex természettudomány tantárgy programjának fejlesztésébe”. „Pedagógusok és pedagógushallgatók is jelentkezhetnek, egy vagy több témához kapcsolódó probléma komplex feldolgozását segítő tanulási egység szinopszisának elkészítésével és beküldésével. Az alapelv a tanulók mindennapi életéhez kötődő, őket érdeklő, minél komplexebb természettudományos jelenség aktív tanulással történő feldolgozása a természettudományos gondolkodás fejlesztése érdekében.” Előnyt jelent, ha az elképzelés digitális tananyaggá fejleszthető. A pályázónak be kell mutatnia a tanulási egység – két–hat tanóra – célcsoportját, a vizsgált jelenséget, illetve jelenségeket, a feldolgozás szempontjait és módszereit, a tanulói tevékenységeket (pl. tanulói tapasztalatok feldolgozása, problémamegoldás, kísérlet, információkeresés), valamint a szükséges eszközöket és feltételeket. A pályázatot az OFI honlapján elérhető sablont kitöltve kell elkészíteni és beküldeni.
A legjobb pályázatok íróival az EKE-OFI szerződést köt a tananyag részletes kidolgozására, amely egy készülő tanári kézikönyvnek is része lehet. A nyertesek a szerződés keretében végzett fejlesztő munkájukért a feladat nagyságától függően ötvenezer és háromszázezer forint közötti honoráriumban részesülnek. Beküldési határidő február 26., az eredményhirdetés március 8-án lesz.
Középiskolai tanárok jelentkezhetnek az ötnapos nemzetközi kurzusra
Holokauszt témájú tanulmányút
A holokauszt témájával eddig is aktívan foglalkozó pedagógusok számára írt ki pályázatot a humántárca és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A jelentkezés kiemelt feltétele, hogy a résztvevőknek a nyári tanulmányút tapasztalatait is hasznosítaniuk kell majd.
Felhívást tett közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a holokauszt témájában pedagógusok részére az Egyesült Államokban folytatandó ötnapos tanulmányútra. A 2017 nyarán megvalósuló program az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, az Amerikai Holokauszt Szervezetek (AHO), a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum, valamint tizenhárom ország kormányának együttműködése keretében jön létre. Az elmúlt több mint tíz évben mintegy kétszázötven európai és dél-amerikai tanár végezte már el ezt a módszertani továbbképzési kurzust – olvasható a kormányzati honlapon.
A jelentkezés feltételei között szerepel „az angol nyelv megfelelő szintű ismerete szóban és írásban, és öt év középiskolai pedagógiai gyakorlat”. A március 12. éjfélig a minisztérium e-mail-címére eljuttatandó pályázati anyagban a jelentkező adatain, önéletrajzán kívül lennie kell egy „vázlatos angol nyelvű beszámolónak a holokauszt oktatása során eddig végzett tevékenységéről” – történeti, helytörténeti kutatás, tankönyvírás, taneszközkészítés, kiállítás rendezése, projekt szervezése, szakkör, vitakör, klub működtetése, a téma képzőművészeti, irodalmi, filmes vagy egyéb feldolgozása –, továbbá egy angol nyelvű összefoglalónak arról, hogy a jelentkező a tanulmányút tapasztalatait hogyan kívánja felhasználni, szélesebb körben továbbadni – továbbképzésen, tanfolyamon, tanulókkal való foglalkozáson, taneszköz, projekt, kiállítás formájában.
A beérkezett pályázati anyagokat az Egyesült Államok nagykövetsége és az Emmi munkatársai bírálják el, ezt követheti majd egy angol nyelvű személyes beszélgetés.
Infrastruktúra-fejlesztést sürget az ombudsman
Hiányzó nyelvvizsgafeltételek
Nincs elegendő idejük a diákoknak felkészülni arra, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez 2020-tól már középfokú nyelvvizsgára lesz szükség – áll az alapvető jogok biztosának jelentésében.
Az ombudsman szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tegnap a távirati irodával. Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman úgy látja, az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.
Egy idegen nyelv elsajátítását elsősorban a személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák meg – hangsúlyozta Székely, hozzáfűzve, a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részt vevő gimnáziumi tanulóktól a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapfokú (B1), a szakgimnáziumi tanulóktól pedig középfokú szintű idegennyelv-ismeretet várnak el, és jelenleg az előbbi tanulóknak mindössze hét és fél százaléka tesz idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű nyelvvizsgát. Nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel, ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak – állapította meg a biztos. Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének, ezért erőteljesebben kell fejleszteni az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját.
A jelentésben arra is kitértek: a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki. Az ombudsman ezért azt javasolta Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
Egyenruha-ellenes biztosi álláspont
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához 1648 panasz érkezett be 2015-ben, elsősorban tanulók fordultak Aáry-Tamás Lajos ombudsmanhoz (706-an), rajtuk kívül szülők (534-en), valamint pedagógusok, intézményvezetők – írta tegnapi számában a Magyar Idők. A beadványok közt volt az érettségivel, felvételivel, hallgatók által fizetendő díjakkal, illetve a sajátos nevelési igényű fiatalok ellátásával kapcsolatos, és akadt, aki azt sérelmezte, hogy az osztályban a tanulóknak a tanulmányi teljesítményük alapján kellett ülni a tanteremben. Egy másik beadványban azt panaszolták, hogy egy iskola egyenruha bevezetését tervezte, amelyet az iskolai ünnepségeken kellett volna viselni. A hivatal álláspontja szerint nem jogszerű egy, a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó előírás, amely a tanulók „egyneműsítésére” irányul, és jogszerűtlennek minősül, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van.