Belföld

Terroristát és erőszakolót védenek

A Sargentini-jelentés szerint Ahmed H. csak „segíteni próbálta családtagjait a szerb–magyar határon való átkelésben”

A Sargentini-jelentés szerint hazánk bűnlajstromán szerepel az Ahmed H.-ügy is. A 2015 szeptemberében Röszkénél a határkerítés elleni támadásban aktív irányító szerepet játszó terroristának sérült a „szabadsághoz és biztonsághoz való joga”, illetve „megsértették az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy visszatoloncolták Szerbiába, továbbá sérült a hatékony jogorvoslathoz való jog a röszkei tranzitzóna fogvatartási körülményei kapcsán”.

Ahmed H 20180915
Ahmed H. 2015. szeptember 16-án Röszkénél kövekkel dobálta meg a rendőröket, és ultimátumot adott, hogy ha meghatározott időpontig nem nyitják meg a határt, az ott összegyűlt tömeggel együtt erőszakkal fogják áttörni a kerítést (Forrás: Police.hu)

Felróják, hogy a ciprusi illetőségű szíriai állampolgárt a magyar bíróság „terrorcselekmény vádja alapján hét év börtönbüntetésre ítélte, és tíz évre kitiltotta Magyarországról, ami kérdéseket vet fel a magyar terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően”. Arról, hogy mit tett Ahmed H., a szövegben mindössze annyi szerepel: „segíteni próbálta a Szíriából menekülő családtagjait a szerb–magyar határon való átkelésben”.

Sarhadi Bilal Ahmad, a budapesti afgán erőszakoló ügyében a civil szervezetek közül eddig a Migration Aid, illetve az általa, a bevándorlási különadó elkerülése céljából alapított Éjjeli Őrség nevű párt nyilvánult meg. A honlapjukon közzétett írásban hangsúlyozzák, a menekültek „szinte biztosan pszichés problémákkal küzdenek, köztudottan magas közöttük a poszttraumatikusstressz-szindrómában szenvedők aránya. Akinek veszélyben volt az élete, megölték a családtagjait, felrobbant mellette egy bomba, esetleg fegyverrel harcolt az Iszlám Állam ellen, hiába volt a jó oldalon, az átélt élmények pszichés feldolgozása nélkül nagy eséllyel problémái lesznek a társadalmi beilleszkedéssel.” Ezért a kormány feladata, hogy a „pszichés problémákkal küzdő menekülteket” kezeltesse.

A cikkben annak a lehetőségét is felvetik, hogy az integrációért a kormány „direkt nem tesz semmit”, éppen azért, hogy hasonló esetek előforduljanak. Emellett „természetesen” kitérnek arra is, hogy a magyar társadalom igazi problémája a családon belüli erőszak, amivel viszont szerintük senki nem foglalkozik. A Migration Aid-szimpatizáns hozzászólók is hasonlóan vélekednek, van, aki szerint az egész történet „kamu”, más azt írta, „beszéljünk már a papokról akik gyerekeket rontanak meg”.