Tartós tankönyvek és digitalizáció

Amint arról lapunk is beszámolt, megkezdődött a tankönyvrendelés a következő tanévre. Az idén harminc nap áll rendelkezésre a kiválasztásra és a rendelések rögzítésére, amely egyszerűsített online felületen történik. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) egyszemélyes ügyfélkezelő rendszert alakított ki, így minden iskolát egy-egy ügyintézőhöz rendelnek, aki a rendelés elejétől a tankönyvellátás végéig segíti az intézményeket.

A rendelés diákonként történik továbbra is, de már nem csomagolják össze tanulónként, hanem iskolákra bontva, összesítve szállítják ki a tankönyveket, azonban a tankönyvfelelősöknek háromszoros díjat fizetnek. Nem számláznak előre a tankönyvekért, hanem csak azt számlázzák majd le, amit a diákok, a szülők már átvettek. Átlagosan húsz százalékkal olcsóbbak lesznek a kiadványok, a térítésmentesség pedig már az általános iskola első három évfolyamára kiterjed, összesen háromszázezer diák juthat ingyenesen a könyvcsomaghoz.

A tankönyvhelyzettel kapcsolatban nyilatkozott az Új Köznevelésnek Tőczik Zsolt, a Kello januárban kinevezett ügyvezető igazgatója, Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója és Hegedüs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos.

Utólagos fizetés

Tőczik Zsolt elmondta, hogy a szülők és pedagógusok visszajelzései alapján igyekeznek minél egyszerűbb, ésszerűbb és olcsóbb szolgáltatást adni. „Tanulni akarunk a hibákból, és kijavítani azokat” – jelentette ki az igazgató, hozzátéve, a Kello akkor végzi jól a munkáját, ha észrevétlen marad, zökkenőmentesen működik.
Minden problémára konkrét válaszokat keresnek, például mit kell tenni, ha nem érkezik meg a megrendelt könyv az iskolába, mi a feladata ilyen esetben az iskolának vagy a szállítást végző Magyar Postának – taglalta. „Minél egyszerűbb feleleteket próbálunk adni, hogy mindenki tudja, mit kell tennie” – szögezte le Tőczik Zsolt. Egységes rendszert alakítanak ki, amelyben a tankönyvrendelés és -kiszállítás minden mozzanatának meghatározott határideje van, például azért, hogy ne rendeljenek az iskolák pluszban olyan tankönyvet, amelyet aztán vissza kell küldeniük. Az idén a pót- és visszáruval kapcsolatos teendőket egyszerre kell rendezni. „Mivel nem diákcsomagok lesznek, hanem iskolára bontva szállítunk, az intézményeknek lehetőségük lesz akár egymás között is cserélni a könyveket. Így tényleg csak azt fogják megrendelni pluszban, ami elfogyott az iskolából, és csak azt fogják visszaküldeni, amire valóban nincs szükségük” – mondta az igazgató.

Remélik, hogy tartani tudják a határidőket, ezt segítheti, hogy a kiadók az ország öt különböző pontján lévő összes Kello-raktárba szállíthatnak, nem csak egy helyre, ahogy tavaly. Terveik szerint legkésőbb szeptember elejéig minden iskolában kiosztják a tankönyveket. A kiszállítás határideje, augusztus 25. azért fontos, hogy az utolsó szállítmány számlája is megérkezzen az iskolákba. Amikor a diák vagy a szülő megkapja a tankönyvet, a számlát is megkapja. „Az utólagos fizetéssel a Kello nagyobb rizikót vállal, ezért számítunk az iskolák segítségére” – hangoztatta az igazgató.

Virtuális szertár

Miután az állam megvásárolta a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (NTK) és az Apáczai Kiadót, 2014 októberével az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vette át a tevékenységüket, ahová a két kiadó az alkalmazottaival és eszközeivel együtt beolvadt. Így egy állami tankönyvkiadó felel a köznevelésben használt tankönyvek előállításáért, megírá­sáért, illetve fejlesztéséért. Kaposi József, az OFI főigazgatója az interjúban arról beszélt, az intézetben folyó fejlesztések eredményeként megszületik a papíralapú tankönyvek olyan új generációja, amely átvezet a digitális tananyagtartalmakhoz, illetve amely a korábbi tankönyveknél jobban támogatja az élethosszig tartó tanulást.

A kísérleti tankönyveket először a Nemzeti Tankönyvtanács vizsgálja meg, az ezt követő miniszteri jóváhagyás után a tankönyvek ideiglenes kipróbálási engedéllyel kerülnek ki az iskolákba, ahol ebben a tanévben minden tankönyvi csomagot az országban összesen ötven pedagógus véleményez. Az ő visszajelzé­seik alapján korrigálják a könyveket. A főigazgató szerint ez a rendszer sokkal szélesebb körű minőségbiztosításra és társadalmi konszenzusra ad lehetőséget, mint az egyszeri akkreditálási eljárás.
Kaposi József beszélt a digitális oktatási tudástár létrehozásáról is. A Nemzeti Közoktatási Portálon az OFI által fejlesztett tankönyvek és kiadványok teljes egészében ingyenesen hozzáférhetők lesznek. A leckéket számos tartalom – filmrészlet, irodalmi szemelvény – támogatja majd. „Ezt komfortos virtuális tanári szertárként kell elképzelni, amely jelentős támogatást nyújthat majd a pedagógiai munka hatékonyságához” – mondta a főigazgató. Hangsúlyozta, a 21. századi igényeknek megfelelő tankönyveket akarnak készíteni, „ezt azonban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a pedagógusok a partnereink lesznek ebben a munkában, ötleteikkel, tapasztalataikkal segítenek. Azt szeretnénk, ha észrevennék, hogy mindez értük is történik. Sok minden átalakult az oktatási rendszerben, bizonyára stabilitásra vágynak a pedagógusok. Ezzel együtt tudomásul kell venni, hogy ez egy folyamatosan változó rendszer.” Kaposi József megjegyezte, a szülőket is bekapcsolják a véleményezésbe, egyrészt a tankönyvek minőségének javítása érdekében, másrészt azért, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek a jelenleg folyó fejlesztésekről, és partnerekké váljanak a pedagógiai kultúraváltásban.

Hegedüs István, a tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos közölte, kormányzati cél, hogy egyre több évfolyamon kapják ingyenesen a diá­kok a tankönyveket, ezt pedig „úgy érhetjük el, hogy minimalizáljuk az előállítási, gyártási, logisztikai költségeket”, ezért fontos feladat a hatékonyság növelése.

A tankönyvkiadás államosításával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éveken át ötezernél több cím szerepelt a tankönyvjegyzékben, mintegy hatvan kiadótól, nagyon vegyes minőségben. Kormányzati alapelv, hogy a minőségi fejlesztést, a tankönyvellátás biztonságát és megfelelő hatékonyságát csak a nonprofit elven működő állami tankönyvkiadás biztosíthatja. A miniszteri biztos elmondta, 2013-ban még sok probléma volt a rendszerben, tavaly azonban már jelentős javulást tapasztaltak. Ennek egyik oka, hogy 2014-ben az állami tankönyvkiadás már 68 százalékot tett ki. Az idén ez elérheti a kilencven százalékot.

Okostelefon és tablet

A tartós tankönyv Hegedüs István szerint „kulturális kérdés, meg kell szokni, de ez nem megy egy-két év alatt. Abban bízunk, hogy egyre nő azoknak a tankönyveknek a száma, amelyeket többen is tudnak használni. A cél az, hogy négy éven keresztül kitartson egy tankönyv, hogy egyre több kerüljön iskolai könyvtári állományba, onnan pedig a következő évfolyam diákjaihoz” – magyarázta a miniszteri biztos. Megjegyezte, azt javasolják a fenntartóknak, hogy az elsősök viszont új tankönyvet kapjanak, hiszen nagyon fontos, milyen benyomások érik a kicsiket az iskolában.

Az állami tankönyvellátás fejlesztendő területei között említette a könyvek minőségét és tartalmát, a nyomtatott és digitális tankönyvek egységét, egymásra épülését. A digitális írástudás egyik feltétele az, hogy a digitális eszközök használata integrálódjon az oktatásba – jelentette ki Hegedüs István. „Az a véleményem, hogy egy középiskolás, 14–18 éves diák sokkal szívesebben dolgozik valamilyen digitális eszközön, okostelefonon, tableten, számítógépen, mint hogy százoldalas munkafüzeteket töltögessen ki házi feladatként” – mondta a miniszteri biztos.

Határidők
Április 1–30.: az oktatási intézmények leadják tankönyvrendelésüket
Június 30-ig: módosíthatják tankönyvrendelésüket az iskolák
Augusztus 3–25.: a Kello kiszállítja a tankönyveket az intézményekbe
Szeptember 8-ig: az iskolák jelezhetik pótrendelési és visszáruigényüket
Szeptember 30-ig: a Kello teljesíti a pótrendeléseket