Belföld
Szijjártó: új magyar külpolitikára van szükség
Elismerés övezte a magyar hozzájárulást az ukrajnai EBESZ-missziókhoz
Szijjártó Péter a NATO-tanácskozásról közölte, egyetértés volt abban, hogy a világban zajló változások oda vezettek, hogy az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés: keletről és délről. „Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtak el” - mutatott rá a külügyminiszter. Szijjártó hozzátette, döntés született arról, hogy január 1-jétől új nemzetközi misszió kezd szolgálatot Afganisztánban, amelynek legfontosabb feladata a képzés és támogatás lesz. Közölte, az országok egyértelműen kiálltak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Az LMP szerint nyugalomra van szükség Ukrajnában. Schiffer András egyetértett azzal, hogy a térséget Keletről éri fenyegetés. „Ukrajna esetében Magyarországnak a kárpátaljai magyarok miatt különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy nyugalom legyen az országban” - mondta az LMP frakcióvezetője. A Jobbik nem tud támogatni olyan NATO-missziókban való részvételt, amely nem szolgálja Magyarország érdekét.
Megjegyezte, ahhoz, hogy politikailag és gazdaságilag is stabil ország legyen Ukrajna, strukturális reformokra van szükség, ehhez Magyarország segítséget nyújt. Mint mondta, az EBESZ tagországok külügyminiszteri találkozójáról kiemelte, hogy elismerés övezte a magyar hozzájárulást az ukrajnai EBESZ-missziókhoz.
A külügyminiszter kitért arra, hogy most először üléseztek annak az ötvenkilenc országnak a külügyminiszterei, amelyek tagja az Iszlám Állam elleni koalíciónak. „Egyetértettek abban, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent, erre konkrét és gyors megoldást kell adni” - ismertette. Szijjártó Péter beszámolója szerint megállapodtak abban, hogy támogatják a katonai műveleteket, és képzéssel segítik az iraki hadsereget. Mint mondta, közös intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy az úgynevezett idegen harcosok áramlását meg tudják állítani. Hozzátette, közösen lépnek fel az Iszlám Állam finanszírozásának elvágása, illetve a humanitárius válság kezelése érdekében. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy az Iszlám Állam valódi arcának bemutatására fognak törekedni, vagyis annak bemutatására, hogy az iszlám vallással nem összeegyeztethető tevékenységet folytat. „Arra is figyelemmel kell lenniük, hogy Iszlám Állam a keresztény közösségeket gyakorlatilag a megsemmisítéssel fenyegetik” - közölte Szijjártó Pérte. Kiemelte, sorgalmazták azokat a lépéseket, amelyek megvédik az ottani közösségeket, valamint elszámoltathatóvá és büntethetővé teszik azokat, akik a keresztény közösségek elleni bűncselekményeket elkövetik.
"Az új világviszonyok közepette új magyar külpolitikára van szükség, amely pragmatikus, képes a gazdasági érdekek érvényesítésére, és ennek az alapjait le is tették az elmúlt hónapokban" – emelte ki a bizottsági ülésen a tárcavezető. Ebben a külpolitikában egyszerre fontos a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer. "Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen. Nem indokolt a külpolitikai fordulat" - fűzte hozzá.
A magyar nemzeti érdekek mellett lényeges a geopolitikai érdekek - a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi célok - érvényesítése is – vélekedett.
Az év első 9 hónapjában kedvezően alakult az ország külkereskedelmi mérlegének szerkezete és forgalma, az export 7 százalékkal nőtt, az EU-ba irányuló 9 százalékkal, az azon kívülre irányuló 1 százalékkal.
Az ukrán helyzetről elmondta, hogy azt a lehető leggyorsabban és tárgyalásos úton kell megoldani, fontos, hogy az ország stabil és fenntartható ország legyen politikai és gazdasági szempontból is, és ehhez strukturális reformok szükségesek, amelyekhez Magyarország szívesen nyújt segítséget.
A miniszter az energiabiztonságról beszélve közölte: ez Közép-Európában kiemelten fontos kihívás, és diverzifikációra van szükség. Eddig egy projekt volt, amely reálisnak tűnt ennek kezelésére, a Déli Áramlat, és Magyarország szempontjából rossz hír, hogy a vezeték nem épül meg - mondta. Hozzátette: most új lehetőségek után kell nézni, és ilyen lehet a déli gázfolyosó.
Ellenzék: mélyponton a magyar-amerikai kapcsolatok
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy miközben a magyar-amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Magyarország elszigetelődik Európában, a keleti nyitás politikája megbukott, ezért felvetette a kérdést, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában.
Vona Gábor megjegyezte: a keleti nyitás célja nem lehet a "gazdacsere", egyfajta keleti kiszolgáltatottság kialakítása, meg kell találni a lehetőséget, hogy Magyarország Kelet és Nyugat találkozópontján ne frontvonal legyen, hanem híd.
A független Oláh Lajos drámainak nevezte a magyar-amerikai kapcsolatokat, míg Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy látja, a helyzet nem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, hiszen a gazdasági és a biztonságpolitikai együttműködés ma is akadálymentes, de valóban komoly politikai viták vannak.