Szijjártó: Az Külügyek Tanácsában a magyar érdekeknek megfelelő döntés született

Fotó: Bruzák Noémi, MTI

„Hagyományteremtő szándékkal kértem szót, hogy az Európai Unió két tanácsa üléséről a külügy vezetője a jövőben mindig beszámoljon” – kezdte felszólalását Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter közölte, az EU Külügyek Tanácsában egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani a politikai párbeszédet minden szereplővel, valamint a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ. Szijjártó Péter emellett fontos eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy a nemzetközi jog megsértésére és az ukrán területi épség megsértésére meg kell adni a megfelelő választ, és további szeparatisták kerülhetnek egy uniós tiltólistára.

A miniszter közölte, világossá tették azt is, hogy szükség van strukturális reformokra és egyértelmű menetrend megalkotására Ukrajnában. Ezen kívül szorgalmazták a minél gyorsabb kormányalakítást. "Hazánk érdekeinek megfelelően bekerült a konklúziók közé a decentralizáció is” - fejtette ki a miniszter. Hozzá tette, napirendre került a jogállamisági kezdeményezés. „Ha az EU-nak ilyen aggodalmai vannak, adjanak ennek hangot, mi sohasem támogattuk szerződések lopakodó módosítását” - közölte Szijjártó Péter. Mint fogalmazott, az Általános Ügyek Tanácsán egyetértés volt, hogy erősíteni kell a politikai elfogulatlanságot, az egyenlő bánásmódot, illetve a bizonyítékokon alapuló eljárást.

Hörcsik Richárd szerint a nagyobbik kormánypárt az elmúlt években következetesen képviselte azt a külpolitikai irányvonalat, hogy Ukrajna mint keleti szomszéd kiemelt stratégiai fontosságú Magyarország számára. A kormánypárti politikus kiemelte, a kárpátaljai magyarság védelmét az alaptörvény is előírja és a magyar kormány ennek megfelelően jár el. „Magyarország az energiabiztonság szempontjából is fokozott figyelmet követel Ukrajnától. Összhangban a visegrádi négyek és az unió tagállamaival, elemi érdek a válság tárgyalásos rendezése” - hangoztatta a fideszes képviselő. Hozzátette, a nyugati integráció előfeltétele a békés viszonyok megteremtése, amihez a magyar országgyűlési képviselők is hozzájárulhatnak a társulási szerződés keddi szavazásán.

Az LMP frakcióvezetője szerint üdvözlendő, hogy az unió Ukrajna-álláspontjába beépíti a decentralizációt, ezt fel lehet fogni akár magyar sikerként is. „Azzal azonban pontosan tisztában kell lenni, hogy a külhoni magyarság autonómiatörekvései és a Kárpát-medence környezetbiztonsága iránt csak akkor szerezhetnek szövetségeseket az unióban vagy a nagyvilágban, ha értékközpontú külpolitikát folytatnak” - közölte Schiffer András. Hozzátette, kalmár szemléletű külpolitikával nem lesznek szövetségesei Magyarországnak. Az ellenzéki politikus felszólított, a magyar diplomácia tegye egyértelművé ebben a válságban, hogy háborús helyzetben messzemenően elítéli az orosz birodalomépítési törekvéseket és az orosz agressziót, Magyarországnak semmi keresnivalója különböző keleti diktatúrák oldalán.

A Jobbik képviselője hangsúlyozta, sokszor elmondták már, a békés rendezés és a párbeszéd hívei, ezen kívül a nemzetközi jog tiszteletben tartását kiemelten fontosnak tartják. „Akkor is felemelik ugyanakkor a szavukat, ha Ukrajna sérti meg ezeket a jogokat a saját területén” - közölte az ellenzéki politikus. Hozzátette, jó lenne, ha az unió saját értékrendjét nem kettős mércével képviselné és észrevenné, hogy a kisebbségi jogok milyen mértékben sérültek Ukrajna területén, mielőtt párbeszédet kezdtek volna. A jobbikos képviselő kiemelte, fontos a decentralizáció folyamata, de nagy aggodalommal követték, hogy akadályokat gördítenek az autonómiatörekvések és a kisebbségi nyelvhasználat elé, valamint úgy alakítják át a választási határokat, hogy a kisebbségek ne tudjanak általuk választott képviselőt küldeni az ukrán parlamentbe.

MSZP: Nincs külügyi stratégia

Tóth Bertalan szóvá tette, hogy nem hallottak arról, miért folytat kettős beszédre épülő külpolitikát a kormány, és azt firtatta, hogy a tagállamok hogyan ítélik meg Magyarországot, a korrupciós botránynak milyen visszhangjai voltak. A szocialista képviselő érdeklődött afelől, hogy hol van az a korábban ígért külügyi stratégia, amely egy nemzeti minimum alapja lehet. Az MSZP-s politikus szerint a Szijjártó Péter nem hajlandó a külügyi bizottság előtt megjelenni, ezért javasolta, a beszámolót ott is tegye meg.