Szigorú tanfelügyelet mellett indult a sikeres finn oktatási reform

Közismert, hogy Finnországban működik a világ egyik legsikeresebb oktatási rendszere, amelynek hatékonysága az 1960 és 1990 közötti időszakban – számos kormányzati cikluson átívelően – konzekvensen megvalósított reformoknak köszönhető. A kormány számára megfontolandó példaként szolgálhat az a módszer, ahogyan az oktatási reform keretében, első lépésként, másfél évtized alatt – erős tanfelügyelet és kötött nemzeti tanterv mellett – a pedagógusképzés és -továbbképzés színvonalának jelentős emelésével a tanítók, tanárok kompetenciáját, neveléstudományi ismereteit hozták olyan magas szintre, amelyre alapozva ma már rugalmas kerettanterv és tanári önértékelési rendszer mellett is biztosítható a magas oktatási minőség az ország bármely iskolájában – fogalmazott egy írásbeli kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára.

Finnországban az 1970-es években megvalósított, kilenc évfolyamos, komprehenzív (befogadó) iskolákban heterogén, nagyon különböző családi háttérrel rendelkező és eltérő képességű gyerekekből álló, tíz-tizenöt fős tanulócsoportokat alakítottak ki, amelyek eredményes tanításához olyan, magasan képzett pedagógusokra van szükség, akik figyelembe veszik a diákok különböző szükségleteit, és eszközeiket ehhez igazítják. Ezért meghonosodott egy magas színvonalú neveléstudományi kultúra – magyarázta Rétvári.

A reformok másik területe az oktatásirányítás rendszerének átalakítása, a tanfelügyeleti, szaktanácsadói rendszer felszámolása volt. Erre azonban csak tizenöt évvel később került sor, amikor a kormányzat már megbizonyosodott arról, hogy a pedagógusok kompetenciája és az oktatás minősége az országban mindenütt egyformán magas színvonalú, és a külső elszámoltatást felválthatja a szigorú önértékelés – figyelmeztetett az államtitkár. Később, 1994-ben a nemzeti alaptantervet átalakították egy rugalmas keretdokumentummá, amelynek figyelembevételével az iskolák maguk alakítják ki a helyi tanterveket.

A hazai tanárképzésre vonatkozó kérdésre az államtitkár leszögezte: össztársadalmi érdek és az oktatásirányítás célja, hogy a legjobb képességű fiatalok válasszák a tanárszakot, ezért határozták meg az osztatlan tanárképzés állami ösztöndíjas minimum pontszámát 305 pontban, másrészt egy alkalmassági vizsgálaton felmérik a jelentkezők képességeit, elkötelezettségét, habitusát, kommunikációs készségeit, pedagógiai elképzeléseit. Megjegyezte, a felvettek aránya folyamatosan növekszik: 2013-ban 1304, 2014-ben 1618, 2015-ben pedig 1927 hallgató kezdhette meg tanulmányait Megalapozott panasz volt, hogy a pályakezdők alig képesek megbirkózni az iskola mindennapos gyakorlati kihívásaival – folytatta. – Erre csak hosszú gyakorlati képzéssel lehet felkészíteni a jelölteket, ezért a négy-öt éves képzésre egy évig tartó iskolai szakmai gyakorlat épül.

Számos kérdésben született megállapodás

A gyerekek, a pedagógusok, az oktatás ügyét egyedül a párbeszéd szolgálja. Azok a szervezetek, amelyek az oktatásért és a gyerekekért felelősséget éreznek, részt vesznek a köznevelési kerekasztal munkájában – hangsúlyozta Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke tegnap Debrecenben a távirati iroda tudósítása szerint. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, már számos kérdésben megállapodott a tárca az oktatásban részt vevő szervezetekkel. További tárgyalások folynak a megegyezés érdekében – tette hozzá Pósán –, ezt egyre inkább felismerik a pedagógusok és az intézményvezetők is, ezt mutatja az a nyílt levél, amelyet kilenc oktatási intézmény vezetője fogalmazott meg. Az Én tényleg tanítanék… című, kedden kiadott felhívásban az iskolaigazgatók türelemre intettek, azzal érvelve, a tiltakozások hatására már személyi változások történtek, és megkezdődött a párbeszéd. Pósán László azt mondta: az iskolaigazgatók amellett foglaltak állást, hogy a bonyolult kérdések megoldása nem történhet meg egyik napról a másikra.