Belföld
Szigorítanának a magániskoláknál
Előfordult, hogy a szakképzettség vagy az erkölcsi bizonyítvány hiányzott
Gyakoriak a szabálytalanságok a magániskoláknál, ezért tervezik az ilyen intézményekre vonatkozó szabályok szigorítását – erről tájékoztatta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a sajtó képviselőit egy háttérbeszélgetésen.
A jelenlegi szabályozás szerint a magániskolák hatósági ellenőrzését a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal végzi, legalább kétévente, s az eredményről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
A kormányhivatal azt vizsgálja, hogy a fenntartó az iskolát az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e, ez ugyanis az állami támogatás feltétele. A Magyar Államkincstár igazgatóságai felülvizsgálják a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét, valamennyi fenntartónál legalább négyévente. Ha a kincstár az elsőfokú hatósági ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, akár az iskolában, akár a fenntartónál, akkor dönthet arról, hogy a finanszírozást felfüggeszti-e. A tapasztalatok szerint a legjellemzőbb szabálytalanságok, hogy az intézmény a működési engedélyében nem szereplő tevékenységet folytat, például nem engedélyezett OKJ-s szakképesítésre történő oktatást végez, illetve az engedélyben nem szereplő helyszínen működik. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Oktatási Hivatal honlapján valamennyi iskola működési engedélye megtekinthető, tehát bárki gyorsan utánanézhet a választott intézménynek.
Előfordul az is, hogy a támogatást nem a valós tanulólétszámra igényli a fenntartó. További szabálytalanság, hogy a tanulók nyilvántartása nem felel meg az előírásoknak. Nem ritka, hogy a támogatás felhasználásáról nincs megfelelő nyilvántartás – ilyenkor a fenntartók előszeretettel hivatkoznak „adminisztratív” hibára – jegyezte meg az államtitkár.
Az emberi erőforrások minisztériuma másodfokú hatóságként jár el ezekben az ügyekben, Czunyiné Bertalan Judit ezért olyan fenntartókat említett név szerint, amelyek már másodfokú eljárásban érintettek, náluk a NAV folytat bűnügyi vizsgálatot.
Fiktív tanulókat találtak például az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány által fenntartott több intézményben. Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítványnál. Eljárás van folyamatban a Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvánnyal, a Keresztény Család Gyülekezet Vallási Egyesületével és a Magyar Minőségi Oktatásért Nonprofit Kft.-vel szemben. Az államtitkár tájékoztatása szerint az átfogó ágazati ellenőrzésen tipikus jogsértésként tapasztalták, hogy nem ismerik a jogszabályokat, a hiánypótlást nem teljesítik, a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Az igazgatókat esetenként törvénysértően nevezik ki, hiányoznak az intézmény működésének szabályzatai, az okiratok, engedélyek, tanügyi nyilvántartások. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége nem felel meg az általuk betöltött munkakör követelményeinek és a törvényi előírásoknak, vagy éppen nincs erkölcsi bizonyítványuk.
Példaként említett egy – végül – sikeres, öt évig húzódó eljárást: jogerősen pert nyert az Emmi a Paulay Alapítvánnyal szemben. Az alapítvány által fenntartott Angol–Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakképző Iskola és Gimnázium nem vezette a jogszabályban előírt papíralapú nyilvántartásokat, sőt nem is lehetett megállapítani, hány tanulója van ténylegesen.
Pedagógusainak egy része egyáltalán nem rendelkezett a jogszabály által előírt iskolai végzettséggel és középiskolai tanári szakképesítéssel. Az intézmény költségvetési támogatást igényelt olyan nagykorú külföldiek után is, akik még csak nem is az Európai Unió állampolgárai, tehát nem részesülhetnek ingyenes képzésben Magyarországon.
A jelenlegi szabályozás szerint a magániskolák hatósági ellenőrzését a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal végzi, legalább kétévente, s az eredményről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
A kormányhivatal azt vizsgálja, hogy a fenntartó az iskolát az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e, ez ugyanis az állami támogatás feltétele. A Magyar Államkincstár igazgatóságai felülvizsgálják a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét, valamennyi fenntartónál legalább négyévente. Ha a kincstár az elsőfokú hatósági ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, akár az iskolában, akár a fenntartónál, akkor dönthet arról, hogy a finanszírozást felfüggeszti-e. A tapasztalatok szerint a legjellemzőbb szabálytalanságok, hogy az intézmény a működési engedélyében nem szereplő tevékenységet folytat, például nem engedélyezett OKJ-s szakképesítésre történő oktatást végez, illetve az engedélyben nem szereplő helyszínen működik. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Oktatási Hivatal honlapján valamennyi iskola működési engedélye megtekinthető, tehát bárki gyorsan utánanézhet a választott intézménynek.
Előfordul az is, hogy a támogatást nem a valós tanulólétszámra igényli a fenntartó. További szabálytalanság, hogy a tanulók nyilvántartása nem felel meg az előírásoknak. Nem ritka, hogy a támogatás felhasználásáról nincs megfelelő nyilvántartás – ilyenkor a fenntartók előszeretettel hivatkoznak „adminisztratív” hibára – jegyezte meg az államtitkár.
Az emberi erőforrások minisztériuma másodfokú hatóságként jár el ezekben az ügyekben, Czunyiné Bertalan Judit ezért olyan fenntartókat említett név szerint, amelyek már másodfokú eljárásban érintettek, náluk a NAV folytat bűnügyi vizsgálatot.
Fiktív tanulókat találtak például az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány által fenntartott több intézményben. Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítványnál. Eljárás van folyamatban a Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvánnyal, a Keresztény Család Gyülekezet Vallási Egyesületével és a Magyar Minőségi Oktatásért Nonprofit Kft.-vel szemben. Az államtitkár tájékoztatása szerint az átfogó ágazati ellenőrzésen tipikus jogsértésként tapasztalták, hogy nem ismerik a jogszabályokat, a hiánypótlást nem teljesítik, a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Az igazgatókat esetenként törvénysértően nevezik ki, hiányoznak az intézmény működésének szabályzatai, az okiratok, engedélyek, tanügyi nyilvántartások. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége nem felel meg az általuk betöltött munkakör követelményeinek és a törvényi előírásoknak, vagy éppen nincs erkölcsi bizonyítványuk.
Példaként említett egy – végül – sikeres, öt évig húzódó eljárást: jogerősen pert nyert az Emmi a Paulay Alapítvánnyal szemben. Az alapítvány által fenntartott Angol–Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakképző Iskola és Gimnázium nem vezette a jogszabályban előírt papíralapú nyilvántartásokat, sőt nem is lehetett megállapítani, hány tanulója van ténylegesen.
Pedagógusainak egy része egyáltalán nem rendelkezett a jogszabály által előírt iskolai végzettséggel és középiskolai tanári szakképesítéssel. Az intézmény költségvetési támogatást igényelt olyan nagykorú külföldiek után is, akik még csak nem is az Európai Unió állampolgárai, tehát nem részesülhetnek ingyenes képzésben Magyarországon.