Belföld
Szemléletváltás az oktatásban, jön az Élménysuli
„Folynak az első továbbképzések, és nagyon jó visszajelzések vannak, valószínűleg azért, mert ezek nem elméleti előadások, óraszimulációkonmutatjuk meg a pedagógusoknak, amit majd alkalmazni fognak.”
– Az önéletrajza szerint kezdetben sporttal, testneveléssel foglalkozott, később pedagógia, majd neveléstudomány szakot is végzett. Hogyan jutott el a Komplex Alapprogram szakmai vezetéséig?
– Valóban, testnevelő tanár szakon végzetem, dolgoztam tanár-, illetve edzőképzésben, de a Testnevelési Egyetemen oktatóként, kutatóként már főként módszertannal foglalkoztam. Többek között kerettanterv-fejlesztéssel, valamint a testnevelés-tanítás módszertani fejlesztésével, végül az Eszterházy Károly Egyetem Sporttudományi Intézetébe kerültem oktatóként, 2014-ben. A Komplex alapprogram öt alprogramja közül a testmozgásalapú alprogram vezetője voltam az előkészítés során, majd a program indulásakor a rektor úr kért fel az egész projekt szakmai vezetésére.
– A „hejőkeresztúri modellt” és a hátránykompenzációban jól teljesítő Komplex Instrukciós Programot alkalmazó – „KIP-es” – iskolákat ismeri a szakma, de hogyan állt össze a Koala – egyáltalán, használják még ezt a nevet?
– Kezdetben Koalának neveztük a programot, de annak indulása óta már a hivatalos elnevezést használjuk. A Komplex Alapprogram koncepciója 2015-ben készült el egyetemünkön, aztán jött a nagy lehetőség, hogy az összegyűjtött jó gyakorlatok, korábbi fejlesztések egy uniós finanszírozású, kiemelt programba bekerüljenek. Ennek előkészítésében egyetemünk vezetőinek jelentős szerepük volt, illetve azoknak a módszertani fejlesztéseknek, amelyek az intézményhez kapcsolhatók. A KIP – amire mára egyébként valóban egy nagyon jól működő iskolahálózat épült – a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban (DFHT) nevű tanulási-tanítási stratégiának egyik eleme, tehát a KIP-esekkel együtt dolgozunk a Komplex Alapprogramon, az „Élménysulin”. A tanítási-tanulási startégiában jelennek meg azon óraszervezési módok, amelyekkel az élményalapú tanítás megvalósítható.
– Hogyan áll most az alapprogram be- vezetése?
– A projekt időtartama 2017 elejétől 2021 szeptember végéig tart, a teljes projektben összesen ezerötszáz iskola és harmincötezer pedagógus vesz részt. Az első másfél év a fejlesztésről, a módszertani anyagok kidolgozásáról és a képzésfejlesztésről szólt. Mára már elkészültek azok a szakmai anyagok, amelyeket az idén szeptembertől mintegy hatvan iskolában induló programban használnak majd. Ez a tanév a bevezetés és a kipróbálás időszaka. Egy tanév tapasztalatainak összegyűjtése, értékelése, hasznosítása után, 2019 szeptemberében vezetjük be országosan a programot, az ezerötszáz részt vevő iskolát 2021 szeptemberére kell elérni. Konzorciumban valósítjuk meg a projektet, nyolc konzorciumi tag van, hét egyetem és az Oktatási Hivatal. Tehát országos a projekt, azonban a bevezetési szakasz iskolái Heves, Nógrád, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megyében vannak jórészt, ezen megyék tartoznak az Eszterházy Károly Egyetemhez.
– Hogyan lehetne röviden jellemezni a programot?
– A két legfontosabb szempont a szemléletváltás és az iskolafejlesztés, szervezeti kultúrafejlesztés a módszertani megújulás által. Van egy nevelési-oktatási programunk, vagyis a koncepció, ebben benne vannak azok az alapelvek, célok, értékek, amelyre az egész programot felépítettük, s ennek része a DFHT, amely ötvözi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek az élményalapú, élményközpontú oktatásnak a részei. Tehát már alkalmazott jó gyakorlatokat építettünk be és fejlesztettünk tovább, valamint egészítettük ki új módszerekkel. Emellett van a képességfejlesztéssel, készségfejlesztéssel kapcsolatos programunk is, ezek az alprogrami foglalkozások, amelynél fontos, hogy szintén módszertani és nem tartalmi fejlesztést jelent, ez utóbbi ugyanis a Nemzeti alaptanterv megújítása egy másik projekt keretében. Mi a hogyan tanítsunk kérdésre szeretnénk választ adni. A készségfejlesztés nagyon fontos, hiszen arról szól, hogy a megszerzett tudást a gyerekek hogyan tudják alkalmazni. Az egész tanítási napra adunk élmény alapú pedagógiai módszereket. Délelőtt, a kötelező tanítási órákon a DFHT-módszert, a délutáni időszakban a képesség- és készségfejlesztést szolgáló alprogramokat, illetve vannak úgynevezett komplex órák, amelyek a tantárgyköziséget szolgálják. Például, amikor a matematikaórára bevisszük a testmozgást, főként alsó tagozaton, mondjuk ugróiskolával. Azaz, amikor a tanulók a különböző tantárgyak közös tartalmait egy óra keretében sajátítják el. Az „Élménysuli” részei a testmozgásalapú, a művészetalapú, a logika alapú, az életgyakorlat-alapú és a digitálisalapú alprogram.
– Úgy tűnik, a Komplex Alapprogram a legtöbb olyan bírálatra választ, illetve megoldást ad, amely a magyar oktatással kapcsolatban rendszeresen elhangzik. Tehát, hogy elsősorban frontális a tanítás, nem eléggé élményalapú, nem fejleszti megfelelően a kompetenciát, nem képes a hátránykompenzációra, a korai iskolaelhagyás megakadályozására. Mikorra várható, hogy a projekt eredményei szemmel láthatóak lesznek?
– Korábbi tapasztalatok alapján három-hat hónap múlva látszik a gyerekek attitűdjén, hozzáállásán a változás, de a tudásukban és annak alkalmazásában megjelenő változásokat években lehet csak mérni. Vagyis az, hogy más lesz az iskolához, a tanuláshoz való hozzáállásuk, már fél év múlva észrevehető lesz, egy tanév múlva pedig egészen látványos. Az oktatás megújítása három nagy projekt által történik, s az Eszterházy Károly Egyetem mindháromban részt vesz: a módszertani változás, vagyis a Komplex Alapprogram, a digitális tankönyvek fejlesztése, illetve a Nemzeti alaptanterv átdolgozása. 2019-2020 környékére ez a három projekt összeér, és remélhetőleg egymást fogja segíteni azáltal, hogy a tartalom, a módszertan és az alkalmazott tankönyvek egymáshoz kapcsolódnak.
– Bármilyen jó a program, minden azon múlik, hogy a pedagógusok tudják-e majd alkalmazni. A projekt része harmincötezer pedagógus továbbképzése. Megkezdődött-e már a képzés, és ha igen, milyenek a visszajelzések?
– Hét képzés szerepel a portfóliónkban, ebből kettő alapozó, ezek harmincórás képzések – amelyeken ajánlott részt venni az érintett iskolák teljes nevelőtestületének –, és az öt alprogram mindegyikéhez kapcsolódóan is vannak harmincórás képzések. Folynak már az első továbbképzések, sőt, lassan véget is érnek. Nagyon jó visszajelzések vannak, valószínűleg azért, mert ezek nem elméleti képzések, hanem gyakorlatiak. Azt mutatjuk meg a képzésben részt vevő tanároknak, amit majd alkalmazni fognak, illetve azt, hogyan tegyék ezt. Óraszimulációkon egymást között kipróbálják a módszereket. Online távoktatás része is van a képzésnek, s ennél az a feladat, hogy ki kell próbálniuk a munkájukban, amit tanultak, és leírni, elemezni, hogyan sikerült. Azután pedig együtt is megbeszéljük a tapasztalatokat. És meg kell említeni, hogy valóban sok múlik a tanárokon és azon hogyan alkalmazzák a programot, de a képzéseinket követően szakmai támogató rendszerrel, azaz mentorrendszerrel kísérjük őket a képzést követően legalább egy tanéven keresztül.
– Ezek a továbbképzések az egyetemeken folynak?
– Az egyetemek szervezésében zajlanak, de mi például képzési központokat hoztunk létre a hozzánk tartozó megyékben, több helyszínen, hogy ne kelljen sokat utazgatniuk a résztvevőknek. Egy része nevelőtestületi képzés, ami azt jelenti, hogy elmegyünk az adott iskolákba, amelyik részt vesz a programban, hiszen ekkor valósul meg a szervezetfejlesztés is.
– A tanárképzésben mikor állnak át a Komplex Alapprogramra?
– Két területre fókuszáltunk a képzések terén. Az első, a már pályán lévő pedagógusok képzése, amely akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében valósul meg. A másik terület, akik tanárképzésben vesznek részt, vagy a későbbiekben lesznek hallgatók. Akik most kezdik tanulmányaikat, azoknak már beépül az oktatásába várhatóan 2019-ben, de nem maradhatnak ki belőle a jelenlegi hallgatók sem, hiszen mire ők a pályára kerülnek, már az új módszerrel érdemes dolgozniuk.
– Mire fordítják az összesen tízmilliárdos keretösszeget?
– Jelentős hányadát a szakmai anyagok kidolgozására, de a képzések is komoly összeget jelentenek, hiszen teljesen díjmentesek minden pedagógus számára. Minden képzés, szakmai anyag térítésmentesen jut el a programban részt vevő iskolákba.
– A jelenlegi tankönyvek alkalmasak arra, hogy a programban használják őket?
– A jelenlegi tankönyveket és tartalmi szabályzókat vettük alapul, hiszen azok a most hatályos Nemzeti alaptantervhez, kerettantervekhez igazodnak, de a tankönyvek megújítása folyamatos. Ezen változásokat a program folyamatosan figyelembe veszi.
– Átállás a digitális oktatásra?
– A tanulókat fel kell készíteni az oktatás digitalizálására. Lehetnek bármilyen színes-szagos-interaktív könyvek, a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan használják azokat tanulásra. Lehet hallani arról, hogy egyre több helyen felváltja a papíralapú tankönyveket, munkafüzeteket a digitális tartalom, van, ahol nincsenek már nyomtatott tankönyvek és munkafüzetek, valószínűleg ez a jövő, de ezt a pedagógusok egy része még nem biztos, hogy túl nagy lelkesedéssel fogadja. Nem magával a digitális formával van probléma, hanem azzal, hogyan, milyen időtartamban és mire használják a gyerekek. A Facebookot és egyéb digitális platformokat például sok pedagógus nem fogadja el mint lehetséges, oktatásban alkalmazható kommunikációs csatornát, de az interaktivitást hasznosítani lehetne. Például, amikor magyarórán létrehozzák egy író, költő profilját, azon keresztül megismerik életrajzát, vagy történelemből lemodellezik egy-egy történelmi esemény történéseit, mondjuk a szabadságharcot, azt, miről beszélgettek vajon az ismert szereplők.
– A programban érintett iskoláknál a szülőket is tájékoztatják?
– Nagyon fontos, hogy a szülő tudja, mi történik a gyermekével az iskolában, így ez természetes. Vannak szülői tájékoztató kiadványaink, Facebook-oldalunk, Youtube-csatornánk, a honlapunk pedig most fog megújulni, de az Országos Képzési- és Továbbképzési központunk munkatársai személyesen és telefonon is elérhetőek. A tanárokat is felkészítjük arra, hogy szülői értekezlet keretében mit mondjanak, hogyan mutassák be a programot.
– De ha minden jól megy, a szülő úgyis észreveszi majd a pozitív változást.
– Igen, az a cél, hogy a gyerek otthon magától kezdjen el beszélni arról, milyen sok jó dolog történt vele az iskolában, hogy látni lehessen rajta, szeret oda járni.