Belföld
Szelektálni is kell a felvételin
Diákbarát a középiskolai tesztek értékelése
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idén a 9. évfolyamra csaknem ötvennégyezren, hat évfolyamos gimnáziumokba mintegy 6700-an, nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig 5300-an felvételiztek, a központi írásbelihez külön-külön feladatlapok készültek az egyes intézménytípusba jelentkezők számára.
A bírálatokról megkérdeztük Veres Pált, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóját, aki évek óta részt vesz a feladatsorok összeállításában. A szakember elmondta, – az Oktatási Hivatal által kialakított feltételrendszernek megfelelően – a példák között adott arányban kell szerepelniük rutinfeladatoknak, gondolkolkodtatóbb kérdéseknek, illetve valamivel nehezebb, logikát igénylő feladványoknak. Ezen kívül a példák legfeljebb a felvételit írók évfolyamát megelőző tanévben vett feladatoknak megfelelő nehézségűek lehetnek. Ráadásul minden évben országosan elemzik a kitöltött teszteket, s ennek eredményét is figyelembe veszik az új feladatsorok összeállításánál. Mindezt figyelembe véve Veres Pál úgy látja, az idei felvételi nem volt nehezebb, mint a korábbi évek tesztjei, sőt, „kifejezetten jól sikerült feladatsornak” tartja.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba általában a tehetségesebb gyerekek jelentkeznek, ezért az ötödik és hetedik évfolyamra felvételizők számára készült feladatokat mások esetleg nehéznek találhatják. Ugyanakkor a nyolcadikosok feladatsoránál sem az a cél, hogy azt mindenki tökéletesen meg tudja oldani, szükség van „a mezőny széthúzására”, hogy a magasabb követelményeket támasztó intézmények szelektálhassanak. Az igazgató hangsúlyozta, a felvételi egy „mérőeszköz”, márpedig a gyerekek nincsenek hozzászokva a méréshez, s az emiatti feszültség csökkentheti a teljesítményüket. Hozzátette viszont, hogy a tesztek értékelési módja „diákbarát”, nem csupán a tökéletesen megoldott példákat, hanem a részeredményeket is pontozza.
A bírálatokról megkérdeztük Veres Pált, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóját, aki évek óta részt vesz a feladatsorok összeállításában. A szakember elmondta, – az Oktatási Hivatal által kialakított feltételrendszernek megfelelően – a példák között adott arányban kell szerepelniük rutinfeladatoknak, gondolkolkodtatóbb kérdéseknek, illetve valamivel nehezebb, logikát igénylő feladványoknak. Ezen kívül a példák legfeljebb a felvételit írók évfolyamát megelőző tanévben vett feladatoknak megfelelő nehézségűek lehetnek. Ráadásul minden évben országosan elemzik a kitöltött teszteket, s ennek eredményét is figyelembe veszik az új feladatsorok összeállításánál. Mindezt figyelembe véve Veres Pál úgy látja, az idei felvételi nem volt nehezebb, mint a korábbi évek tesztjei, sőt, „kifejezetten jól sikerült feladatsornak” tartja.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba általában a tehetségesebb gyerekek jelentkeznek, ezért az ötödik és hetedik évfolyamra felvételizők számára készült feladatokat mások esetleg nehéznek találhatják. Ugyanakkor a nyolcadikosok feladatsoránál sem az a cél, hogy azt mindenki tökéletesen meg tudja oldani, szükség van „a mezőny széthúzására”, hogy a magasabb követelményeket támasztó intézmények szelektálhassanak. Az igazgató hangsúlyozta, a felvételi egy „mérőeszköz”, márpedig a gyerekek nincsenek hozzászokva a méréshez, s az emiatti feszültség csökkentheti a teljesítményüket. Hozzátette viszont, hogy a tesztek értékelési módja „diákbarát”, nem csupán a tökéletesen megoldott példákat, hanem a részeredményeket is pontozza.