Százmilliárdos pluszt ért el a kerekasztal

Rétvári Bence: Nem jöttek egyeztetni, akik tüntetni szoktak (Fotó: Nagy Balázs)

A pedagógusok ismét egyet előbbre léphetnek – jelentette ki Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a Köznevelési Kerekasztal tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy az idei után a jövő szeptemberben ismét 3,5 százalékos béremelés lesz, amelynek fedezete szerepel a hétfőn elfogadott költségvetésben. – Ezzel a pedagógusok illetménynövekedése megközelíti az ötven százalékot – tette hozzá az államtitkár.

A 2017-es költségvetésben az oktatásra százharmincmilliárd forinttal jut több, mint az idén, az utolsó szocialista kormányzás alatti összeghez képest pedig 455 milliárdos a növekedés – hangsúlyozta Rétvári. Kiemelte, intézményfenntartásra 104 milliárd­dal szánnak többet jövőre, ez pedig a kerekasztal résztvevőinek sikere. Megjegyezte, a kerekasztal ülésére most sem jöttek el azok, akik „tüntetéseket szoktak szervezni”, ám az már kiderült, hogy a pedagógusok többsége a párbeszédben hisz. Az oktatási forrásokat részletezve beszélt a bővülő ingyentankönyv-programról, amely „lassan a családtámogatás részévé válik”, valamint a gyógypedagógiai ellátás fejlesztéséről is.

A bérnövekmény szemléltetésére elmondta, hogy míg 2011-ben egy főiskolai végzettségű pályakezdő pedagógus 122 ezer forintot keresett, 2017-ben 182 ezer forintra számíthat, egy egyetemi végzettségű, néhány év tapasztalattal rendelkező tanár keresete a béremelési program előtti 135 ezerről 243 ezerre nő, egy régóta pályán levő kolléga pedig 172 ezer helyett 304 ezer forintot kap. Emellett a pedagógusmunkát segítők fizetése is emelkedik 2017-ben, tíz százalékkal.

Sipos Imre oktatási helyettes államtitkár a kerekasztal üléséről számolt be, mint fogalmazott „a 21. század magyar iskolájáról” volt szó, meghallgatták a tartalomfejlesztési és a gyermek, tanulói életutak munkacsoport beszámolóját. A Nemzeti alaptanterv átalakításán kívül már szeptembertől érzékelhető tehercsökkentésen is dolgoznak, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet augusztus közepére olyan tanmenet-javaslatokat készít, amelyek az adott óraszámokon belül nagyobb szabadságot adnak a pedagógusoknak – ennek része az is, hogy első és második évfolyamon harmincperces tanórák bevezetését javasolják. Ez egyébként nem új csengetési rendet jelent, csak annyit, hogy a fennmaradó időt játékos foglalkozásokkal tölthetik ki a tanítók. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke azt mondta, rugalmas rendszerre van szükség, ami azonban szemléletváltást igényel, főként az alsó tagozaton, ahol a stabil alapkészségek és a tanulásra való képesség, az „alkalmazkodó intelligencia” kialakítása a cél. „Másképp kell ma már oktatni”, a tankönyvek mellett egyre nagyobb a digitális eszközök szerepe, és az új típusú iskolarendszerben nagyobb lesz a pedagógusok önállósága is, amire azonban fel kell őket készíteni.

Siker és csalódás

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke tegnap megismételte, a huszonöt pontos követeléseikből tizenkilencben megállapodás közelébe kerültek, ám a köznevelési törvénybe ezek közül több nem került be. Közölte, az állami intézményfenntartás átszervezésével a lényeg nem változik: ezentúl is központi lesz az irányítás és a finanszírozás. A kerekasztalról azt mondta, amögött semmilyen jogszabályi alap nem áll, ezért a szakszervezetek a régi Közoktatás-politikai Tanács mintájára szerettek volna egyeztető fórumot létrehozni. Rétvári Bence úgy reagált: értjük a csalódottságukat, mert a kerekasztal nagy sikereket ért el, és ebben ők nem vettek részt.

Megújuló iskolák

A szeptemberi iskolakezdésre újabb öt kistelepülés általános iskolája mosdóhelyiségeinek felújításához nyújt támogatást egy élelmiszereket, kozmetikumokat és háztartási tisztítószereket gyártó cég. Dömötör Csaba, a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, mondván, ez is bizonyítja, hogy a piaci szereplők és a kormányzat közös munkája hozzájárulhat egy közös társadalmi célhoz, jelen esetben ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között tanulhassanak. Jelezte, a most induló felújítások olyan hátrányos helyzetű térségekben valósulnak meg, ahol ezek a munkálatok nem részei más fejlesztésnek.