„Speciális kimentési okok” a jogrendszerben

A kutatók tegnap közzétett elemzésükben megállapították, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény összhangban van a vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel, a köznevelési törvénymódosítás alapján kiadható kormányrendelet pedig nem lehet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével.

Az Alapjogokért Központ emlékeztet arra, hogy az Alaptörvény lehetőséget ad az alapjog-korlátozásra, illetve a diszkriminációs tilalom áttörésére más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében, szükséges és arányos mértékben. A 2003 óta hatályos, egyenlő bánásmódról szóló törvényre ugyanez igaz, általános és speciális kivételeket tartalmaz a diszkriminációs tilalom alól, valamint ismeri az előnyben részesítés – azaz pozitív diszkrimináció – kategóriáját is. Kiemelt figyelemmel kezeli a törvény a szegregáció tilalmát, azonban speciális esetekben – az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében – megengedi az elkülönítést. A törvény szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szülők kezdeményezése és választása alapján vallási vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, és a tanulókat nem éri hátrány.

Az úgynevezett „speciális kimentési okok” tehát részét képezik a magyar jogrendszernek, sőt még azt is rögzítették a vonatkozó törvényben, hogy néha éppen az egyenlő bánásmód formális követelménye alóli kivétel szolgálja az esélyegyenlőség megvalósítását. A köznevelési törvény módosítása alapján kiadható kormányrendelet pedig nem változtathat a hatályos jogszabályi kereteken, a szegregációt tiltó szabályokat nem enyhítheti – szögezi le elemzésében az Alapjogokért Központ, hozzátéve, a jogalkotó célja, hogy a törvényben foglalt „kimentési okokat” (kivételeket) a rendelet egyértelműbb szabályokhoz köthesse.