Rendszerkritikus ifjak tanácskozása

Tavaly novemberben bejárta a sajtót a hír, hogy félbeszakították egy gimnazista felszólalását a megyei diákparlament kaposvári ülésén. A rendezvényen Bradánovics Bendegúz, a helyi Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnöke többek közt azt mondta: „egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy különálló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasraütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.” A fiatalembert személyeskedésre hivatkozva állították meg beszédében, amelyet azután, bár valamelyest finomítva, elmondhatott. Egy héttel később már a Jobbik sajtótájékoztatóján állt a nyilvánosság elé. A lázadóként megismert diákot felkaroló Dúró Dóra frakcióvezető-helyettes ekkor közölte, tizenhat évre szállítaná le a választói korhatárt.

Bradánovics Bendegúz az ellenzék új hősévé vált, az eset kapcsán pedig Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indított.

Azzal kapcsolatban, hogy a történtek a demokrácia sárba tiprását jelentik-e, és már a diákok sem mondhatják el szabadon a véleményüket – amint azt az ellenzék állítja –, érdemes átfogóan tájékozódni. Ez pedig nem is olyan nehéz, hiszen az Oktatási Hivatal honlapján elérhető az összes megyei fórum jegyzőkönyve.

Megtalálható természetesen a Somogy megyei ülés összefoglalója is, benne Bradánovics Bendegúz hozzászólásaival, még az sem maradt ki belőle, hogy a minisztériumban szerinte dilettánsok ülnek. Kiderül az is, hogy diáktársai sem spóroltak az oktatási rendszer kritikájával – talán csak a szaktárca hivatalnokait nem minősítették ennyire szigorúan. A legtöbben a tanulók és a pedagógusok túlterheltségéről beszéltek, bírálták a tantervet, az új tankönyveket és a menzakosztot. Volt, aki azt panaszolta, hogy nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez, más szerint kevés az ebédidő.

A megyei jegyzőkönyveket végignézve megállapítható, hogy mindenütt számtalan hasonló problémát felvetettek a diákok. A Veszprém megyei fórumon is elhangzott, hogy túl magasak az óraszámok, a hetedik-nyolcadik órában már fáradtak a diákok, és hogy „a régi könyvekből jobban lehetett tanulni”. Volt, aki elmondta, hogy beázik az iskolaépületük, és az e-naplót nem lehet minden osztályteremben használni, mert sok helyen nincs internet. Más azt panaszolta, hogy a lassú net gátolja a digitális tábla használatát. Másutt a fal nem bírta el az interaktív tábla súlyát. Többen javasolták, hogy legyen az egész iskolában wifiszolgáltatás. Egy kollégista arról beszélt, hogy rosszak a higiénés feltételek, hiányzik a zuhanyrózsa, viszont sok a csótány és a patkány. Volt olyan iskolás, aki felvetette, hogy az iskolatejprogramban inkább kakaót vagy joghurtot szeretnének. Sokan bírálták a szakgimnáziumok rendszerét, úgy vélték, az érettségi tárgyak óraszámának csökkentése miatt ellehetetlenül a továbbtanulás, illetve „szakbarbárokat képeznek”.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanácskozáson is elsősorban a túlterheltségről volt szó, emellett elhangzottak javaslatok a testnevelésórák számának csökkentésére, ingyenes laptopok, tabletek biztosítására – legalább a hátrányos helyzetű diákok számára –, és a szabad tankönyvválasztás visszaállítására. Felmerült a pályaválasztás problémája is, ebben több segítséget kérnek a fiatalok – akár erre szakosodott pszichológus támogatását, illetve, hogy legyen több terepgyakorlat, gyárlátogatás. Az egyik javaslat szerint a menzán értékelési táblázatot kellene bevezetni, és ennek nyomán elhagyni a „rossz recepteket”. Néhányan ellentmondásokba bonyolódtak, például valaki azt mondta, hogy a változó körülmények miatt nem lát esélyt a változásra, egy másik diák előbb a túlterheltségről beszélt, majd arról, hogy szeretnék, ha kötelező tantárgy lenne a tanulásmódszertan.

A budai fórumon is főként a tananyag-, főleg a lexikális ismeretek csökkentését szorgalmazták, de volt, aki kijelentette, hogy az általános iskolában sem hittan-, sem erkölcstanórának nincs helye. Más a testnevelés helyett önismereti órákat vezetne be. Felvetődött, hogy „az iskola kezdési időpontját nem optimalizálták a tanulók életkori sajátosságaihoz”, jobb lenne, ha 9-kor kezdődne a tanítás. Javasolták azt is, hogy a fenntartó támogassa a tanulmányi versenyeken való részvételt, illetve, hogy a finanszírozott tankönyvek listáján több kiadvány szerepeljen. És akadt diák, aki úgy vélekedett, „az oktatás helyzetén javítana, ha a vezető pozíciókban pedagógiai gyakorlattal rendelkező, hozzáértő emberek ülnének”.

A fórumokon a diákok mellett részt vettek a Pedagógiai Oktatási Központok, a tankerületek és az önkormányzatok képviselői is. Mészáros Attila, az országos diákparlamentnek majd februárban otthont adó Székesfehérvár alpolgármestere is többször felszólalt a veszprémi ülésen. A bírálatokra reagálva elmondta például, hogy a szakképző centrumok és az új intézményfenntartó központok felállásával, az intézmények önálló költségvetésével pozitív változások lesznek, több forrás jut majd a karbantartásokra, felújításokra és korszerűsítésekre is. Beszélt az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáról, amelynek nyomán csökkenni fognak a tanulók terhei, valamint arról, hogy a célkitűzések között szerepel a digitális oktatás általánossá válása.

---

„Tartalommal megtölteni a demokráciát”

Az országos diákparlamentet a törvény értelmében háromévente kell összehívni. Az általános és középiskolák diákképviselőiből álló tanácskozás célja, hogy a küldöttek áttekintsék a tanulói jogok érvényesülését, és kidolgozzák javaslataikat, amelyet elküldenek az oktatásért felelős miniszternek. A Pedagógiai Oktatási Központok 2016 novemberében a fővárosban és minden megyében lebonyolították a diákparlamenti fórumokat, amelyeken az iskolák delegáltjai megvitatták a felmerült problémákat, és ajánlásokat fogalmaztak meg az országos küldöttgyűlés számára, valamint megválasztották maguk közül a 322 küldöttet, aki részt vesz az országos diákparlament ülésén, február 3. és 5. között, Székesfehérvárott. Itt megalakul majd az országos diáktanács, amely a szaktárca konzultatív partnere lesz. A Fejér megyei fórumon Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kijelentette, büszkék arra, hogy a város már másodszor ad helyet a rendezvénynek, és arra biztatta a diákokat, merjék megfogalmazni a javaslataikat, mivel „csak együtt tudjuk a demokráciát tartalommal megtölteni”.