Belföld

Rendíthetetlen altiszti kart építenek

Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy a Magyar Honvédség értük van – mondta hende csaba a veszprémi avatóünnepségen

A honvédelem területén hosszas egyeztetés után hamarosan elindul az új életpályamodell, ami méltóbb javadalmazást is jelent – mondta a honvédelmi miniszter Veszprémben, az altisztavató ünnepségen. Hende Csaba hangsúlyozta, a haza azt kéri az altisztektől: szolgálják elkötelezetten, teljes erejükből és legfőképpen sikeresen. Utalt rá, hogy a következő évtizedekben új fegyverrendszereket fog az ország használatba állítani, amelyek használata és működtetése is az altisztek fontos feladatai közé tartozik majd.

katona
Hende Csaba a veszprémi Szentháromság téren, a százhat új altiszt előtt (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

„Az erős akarat mindent legyőz. Erős akarat csak erős hitből fakadhat, ezt tanulhatjuk el a híres jutasi altisztképző egykori növendékeitől. A hitet abban, hogy a haza védelme olyan fontos dolog, amelyért érdemes dolgozni, és ha a sors úgy hozza, érdemes harcolni is” – mondta Hende Csaba szombaton Veszprémben, a Szentháromság téren. A honvédelmi miniszter az új, kétéves altisztképző rendszerben végzett altisztek ünnepélyes avatóünnepségén kiemelte: a Magyar Honvédségben hosszas egyeztetések után végre beindul az új életpályamodell, és a következő évtizedben új fegyverrendszerek állnak majd rendszerbe. Hozzáfűzte: ezeknek a működtetése is részben az altisztekre vár majd.

„Mi a modern kor kihívásainak mindenben megfelelő, a nemzet szolgálatában feddhetetlen és rendíthetetlen, a hivatása iránt a végsőkig elkötelezett altiszti kart szeretnénk – hangoztatta Hende Csaba a Honvedelem.hu tudósítása szerint. – Altisztek, legyetek emberségesek és szigorúak, segítőkészek és követelménytámasztók. Olyan katonák, akikre mindig számíthat a parancsnok. Legyetek jó példává minden magyar ember előtt. Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy a Magyar Honvédség értük van” – tette hozzá a miniszter.

Hende Csaba emlékeztetett arra, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1924. november 15-én a Veszprémhez tartozó Jutason indult meg az altisztek intézeti képzése, az altisztek innentől számítják az új típusú történelmüket. Legutóbb hetven évvel ezelőtt tartottak a városban altisztavatási ünnepséget.
Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök köszöntőjében kijelentette: „Az eskü pillanata nemcsak felemelő, magasztos élmény a jelenlévők számára, de egy életre szóló elkötelezettség is. Nagyszerű hivatást választottak, amelyet viszont csak lelkiismeretesen, becsületesen, bátorsággal és elkötelezettséggel lehet ellátni” – szögezte le.

A rendezvényen a Magyar Honvédség százhat új altiszttel gazdagodott, harminckét nappali iskolarendszerű hivatásos és hetvennégy tanfolyami képzésben sikeres vizsgát tett, szerződéses legénységi állományú katona tett ünnepélyes esküt, és kötelezte el magát a haza fegyveres védelme iránt. Az idén először a kétéves iskolarendszerű képzésben kiválóan végzett egyik altisztjelölt – Gál Adrienn híradós őrmester – átvehette a Honvéd Vezérkar által adományozott altiszti kardot.



Rétvári: Fontos a függetlenség megőrzése
A trianoni emlékművek nemcsak emlékeztetnek az 1920. június 4-i igazságtalanságra, hanem figyelmeztetik is a ma emberét az ország szuverenitásának megőrzésére – erről beszélt Rétvári Bence szombaton Tiszadadán. – Az emlékművek azt üzenik a mának és a jövőnek is, hogy fontos a függetlenség megőrzése, hiszen mindig akkor érte baj az országot, amikor hiányzott az önrendelkezése – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, amikor felavatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település trianoni emlékművét és emlékparkját. Rétvári Bence az MTI tudósítása szerint emlékeztetett arra, hogy az első világháború előtt, az Osztrák–Magyar Monarchia idején nem volt teljes az ország szuverenitása, külügyi és hadügyi kérdésekben, illetve az ahhoz kapcsolódó pénzügyekben Bécsben született döntés. Mégis Magyarország fizette a háborúért a legnagyobb árat, elveszítette területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét. Az államtitkár kijelentette, a trianoni emlékművek „feladatként szabják meg az önrendelkezés mindenkori előmozdítását”, hogy az elszakított területeken élőket is ugyanolyan jogok illessék meg, mint a Nyugat-Európában élő kisebbségeket.