Rendezik a felsőoktatási bértáblát

Januártól az adjunktusok bére harminckét százalékkal, a tanársegédeké huszonöt százalékkal növekedhet – jelentette be tegnap a felsőoktatási államtitkár. Palkovics László a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után a távirati iroda kérdésére elmondta: a béremelés költsége tizenhárommilliárd forint, ebből hatmilliárdot a központi költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, további ötmilliárd az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból áll majd rendelkezésre.

Az államtitkár elmondta, 2008 óta nem változott a bértábla a felsőoktatásban, a jövedelemszint ugyan módosult csaknem húsz százalékkal, de ennek az intézmények közötti és belüli eloszlása nem volt egyenletes. A mostani emeléssel az adjunktusok bére hetvenezer, a tanársegédeké negyvenezer forinttal lehet magasabb. A javaslatcsomag, amely tartalmazza a felsőoktatási törvény módosítását és a doktori képzés átalakítását is, október 20-án kerül a kormány elé. A bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené.

A kerekasztal ülésén tárgyaltak a doktori képzésről is, amelynél a képzési idő három évről négyre nőhet, és az első kétéves képzési szakasz után a hallgatóknak komplex vizsgán kellene számot adniuk tudásukról. Növekedhet a doktori ösztöndíj összege is, a mostani százkétezer forintot az első két évben százötvenezerre, a második két évben kétszázezer forintra emelnék. Meghatározzák a tanácsadó testületként működő konzisztóriumok eljárásrendjét, a tagok jelölésének, kiválasztásának pontos folyamatát. Változhat a felvételi rendelet, de a jelenlegi, 280 pontos minimális határ nem emelkedik tovább.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a tanácskozás után azt mondta, egyetlen javaslatukat sem fogadták el, ugyanakkor az előzetes munkálatok során több kezdeményezésük is beépült. A doktori képzés átalakítását pozitívan értékelte, mert minőségi előrelépést is jelent majd. Az alkalmazott tudományok egyetemének új kategóriaként való megjelenítését támogatták, de szerintük félreértésre adhat majd okot, hogy ez az új intézmények nevében nem jelenik meg. A konzisztórium tagjai-nak kiválasztása és a javaslattételi jog körül bizonytalanságok vannak – jegyezte meg, hozzáfűzve, a kancellári rendszerre több helyen a megosztottság jellemző, amelyet a konzisztórium működése csökkenthetne. A bérfejlesztésről kiemelte, jó, hogy a fiatal korosztály jelentős részét eléri. De rossz üzenet, hogy ez most, az első lépcsőben a felsőoktatási intézmények legnagyobb presztízsű oktatóira, az egyetemi tanárokra nem terjed ki.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke fontosnak nevezte, hogy a fiatalokat motiválják és a minőségi értékelés szempontjai is megjelenjenek. Kiemelte az oktatói munka hallgatói véleményezését. A gólyatáborokról azt mondta, ezeket az idén már problémamentesen bonyolították le. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kancellárok munkába állítása stabilizálta a felsőoktatási intézményeket, forrásokat szabadít fel. Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte a bérrendezésre vonatkozó bejelentést.

---

Zavartalan a munka minden iskolában

Az idén 363 intézményvezetői pályázatot írtak ki a KLIK által fenntartott iskolák esetében, az eljárások közül 108 zárult eredménytelenül. Ebből harmincegy esetben egyéves megbízással, öt esetben kétéves megbízással, hetvenkét esetben pedig szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerinti helyettesítéssel látja el ideiglenesen megbízott vezető az igazgatói feladatokat – derül ki az Emmi parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence hangsúlyozta, a feladatok ellátása minden intézményben fennakadás nélkül, zavartalanul folyik. Ahol az szmsz-ben meghatározott helyettes áll ideiglenesen az iskola élén, ott október 2-án újabb pályázati felhívást tettek közzé a Kozigallas.gov.hu honlapon.