Rákosmentéből modern kertváros

- Nyolc évvel ezelőtt, amikor először polgármesterré választották, felrajzolt egy jövőképet, elkészítették a részletes fejlesztési stratégiát. Rákosmente szlogenje a „modern kertvárost építünk” lett. Mi valósult meg ebből?
- A modern kertváros a vidéki és városi létforma előnyeit ötvözi. A sok zöld terület, a friss levegő, a jó közbiztonság mellett fejlett infrastruktúrával rendelkező, pezsgő közösségi élettel teli várost építünk. Egykor alvótelepülés volt a miénk, most egyre barátságosabb otthon, amelynek karaktere, öntudata van. Az arculatváltás során 2,8 milliárd forintból újjáépítettünk a rákoskeresztúri városközpontot, a forrás döntő részét uniós pályázatokon nyertük. Az egykori buszvégállomás helyén népszerű főteret alakítottunk ki, kávézóval, és a beton helyén sok új zöldfelülettel. A kerület legnagyobb parkjában, az elhagyatott Népkertben új szabadidőcentrum jött létre, többgenerációs játszótér, sportpályák, BMX- és gördeszkapark, kültéri fittneszeszközök várják a rákosmentieket. Tizenegy kilométernyi kerékpárút-hálózatot építettünk a Rákos-patak, illetve a Pesti út mentén. Egykor legnagyobb lemaradásunk a közlekedésben volt, nehéz megközelíthetősége miatt aggatták rá a kerületre a „Rákosborzasztó” elnevezést. Ma már buszkorridor köti össze Rákosmentét az Örs vezér terével, a buszhálózat átszervezésével minden városrészünkből átszállás nélkül elérhető a metró. Az elővárosi vasutat is egyre többen használják, minden vasúti megállónk mellé P+R parkolót és kerékpártárolót építettünk. A száz kilométernyi belterületi földút a múlt öröksége, folyamatos munkával már több mint száz földes utcát aszfaltoztunk le, vízelvezetést, járdát is kialakítva. Különösen fontosnak tartjuk a sportot, rekreációt, az egészségvédelmet. Harminc játszóteret és tíz új sportpályát létesítettünk. Csaknem tízezer fát ültettünk, új virágágyásokat, pihenőpadokat telepítettünk. Az orvosi rendelők zömét felújítottuk, mint ahogy csaknem az összes iskolát is, épült három óvoda és két bölcsőde, de a magas gyermeklétszám miatt folyamatosan bővíteni kell, épp most készültünk el egy újabb óvodai és bölcsődei beruházással.

- Melyek a következő lényeges lépések, mit lehetne megvalósítani a következő, immár ötéves önkormányzati ciklusban?
- Folytatjuk a városrehabilitációt a külső városrészekben, elsőként Rákoscsabán és Rákoskerten. Tavaly elkezdtük, 2015-ben befejezzük a Ferihegyi út építését, az új elkerülő útszakasz eredményeként jelentősen csökkenni fog az átmenő forgalom Rákoshegyen. Az ehhez szükséges 1,3 milliárd forintot még parlamenti képviselőként sikerült megszereznem a kerületnek. Nyolc település összefogásával kerékpárutat tervezünk végig a Rákos-patak mentén, Szadától egészen a Dunáig. Bár nem az önkormányzat, hanem a NIF Zrt. projektje, de nagyon fontos az elővárosi vasútfejlesztés, ennek keretében a következő ciklusban a Rákos–Hatvan–Miskolc vonalon két új felüljáró épül kerületünkben, és korszerűsítik a vasútállomásokat. 2015 nyarán megkezdődhet az ezerötszáz fő befogadóképességű sport- és rendezvénycsarnok építése, a négymilliárdos beruházás finanszírozását az állam biztosítja, jogerős építési engedélyünk van, már a kiviteli tervek is elkészültek. Fontos célunk a gazdaságfejlesztés, az M0-s autóútnak köszönhetően a kerület felértékelődött, a könnyű megközelíthetőséget kihasználva munkahelyi övezetet hozunk létre a város határában, amely bővíti a foglalkoztatás helyi lehetőségeit.

- A baloldal közös jelöltje a Demokratikus Koalíció színeiben induló Gy. Németh Erzsébet ígéretei közt szerepel például a csapadékvíz-elvezetés „végleges megoldása”, járdaépítés, a szakrendelő bővítése, a panelházak fűtéskorszerűsítése és egy strand felépítése a Madárdombon.
- Nagyon örülök, hogy Gy. Németh Erzsébet is támogatja programunkat, az említett célok mind-mind szerepelnek városfejlesztési stratégiai dokumentumainkban, amelyeket folyamatosan hajtunk végre. A csapadékvíz-elvezetés megoldására eddig egymilliárd forintot fordítottunk, a munkát folyamatosan végezzük, látva a mostani esőzéseket „végleges megoldásról” nem tudunk, de majd rákérdezünk. A járóbeteg-szakrendelőről közismert, hogy Rákosmentén nem önkormányzati tulajdonban és fenntartásban van, korábban a fővárosé volt, most pedig az állam rendelkezik fölötte. Így előbb át kell vennünk, hogy felújíthassuk és bővíthessük. Ez az intézmény még egy ötvenezres kerületnek épült, de ma már kilencvenezren élünk ebben az városrészben. A felújítás és a bővítés másfél milliárdba kerül, ehhez uniós forrást szeretnénk igénybe venni. No és én lennék a legboldogabb, ha lehetne strandot uniós forrásból építeni, de ilyen pályázat a központi régióban a mi időnkben nem volt, valószínűleg nem is lesz. Így csak hitelből lehetne beruházni, de mi nem adósítjuk el a kerületet, felelőtlenség lenne. A panelházak felújítása viszont folyamatos, 2006 óta már több mint ezer lakás szigetelése és nyílászáró cseréje megtörtént. Mindenképp jó, hogy ezekről a dolgokról nem lesz vita.

- Ön legutóbb, 2010-ben toronymagasan, hetvenszázalékos szavazati eredménnyel győzött. Készült-e népszerűségi felmérés mostanában?
- Friss közvélemény-kutatásunk nincs, de egy tavalyi felmérés azt mutatta, hogy hasonló a városvezetés megítélése. Sok baloldali szavazó is támogat bennünket, pozitívan értékeli Rákosmente fejlődését.

- Kampányolnak azért, nem? Mikor látható-hallható például az RLB, a Riz Levente és Barátai zenekar?
- A koncertezés nálunk nem kampánykérdés. Országszerte fellépünk énekesünkkel, Abaházi Csabával, aki régen a Sing-Sing tagja volt. A Budapest Parkban, majd Göncön, Miskolcon, Tatán, a szeptember 20-i autómentes napon pedig Rákosmentén. A zenével közelebb kerülök az emberekhez.

- Megváltozik a Fővárosi Közgyűlés szerkezete, a kerületi polgármesterek, illetve a legjobb eredményt elérő jelöltek alkotják majd. Mit gondol, hogyan fog működni az új rendszer?
- Az új Fővárosi Közgyűlés révén olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb lesz Budapest irányítása, intézményesített együttműködés jön létre a kerületek és a fővárosi vezetés között. A pártpolitika, a sok fölösleges beszéd kevésbé fogja jellemezni a főváros működését, helyette operatívabb, hatékonyabb szakmai munkát várok.

---

Pályakép

Riz Levente 1974-ben született, középiskolai tanulmányait a XVII. kerületi Balassi Bálint Gimnáziumban végezte. Egyetemi diplomáit az ELTE BTK-n szerezte történelem, politológia és összehasonlító irodalomtudomány szakokon, azután letette a közigazgatási alapvizsgát, majd a közigazgatási szakvizsgát. Tizenegy éven át volt a rákoskeresztúri Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanára, osztályfőnök. A Fideszben 1997-től dolgozik, mint a parlamenti frakció szakértője, de volt miniszteri tanácsadó és az elnöki kabinet munkatársa is. Először 2006-ban választották a XVII. kerület polgármesterévé, mellette fővárosi képviselői mandátumot is nyert. A 2010-es országgyűlési választásokon kerületében indult képviselőjelöltként és az első fordulóban győzelmet aratott, országosan a legtöbb szavazatot kapva. Az önkormányzati választáson 69,53 százalékos eredménnyel választották újra Rákosmente polgármesterévé. Hobbija a sport és a zene, fut, kosárlabdázik, futballozik, gyalog- és kerékpártúrákon vesz részt, zenét szerez, billentyűs hangszereken és gitáron játszik, rockzenekara az RLB (Riz Levente és Barátai).