Prioritás a nyelvoktatás fejlesztése

A nemrég közzétett, Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek lesz legalább egy B2-es szintű, tehát középfokú nyelvvizsgájuk vagy azzal egyenértékű okiratuk, és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Az Eduline.hu az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva azt írja, ha már tavaly is kötelező lett volna a középfokú nyelvtudás a felvételin, akkor 34 ezerrel kevesebben jutottak volna be a felsőoktatási intézményekbe, ez a felvett hallgatók hatvan százaléka. Ez azt mutatja, hogy a hátralévő öt évben jelentősen meg kell erősíteni a közoktatást az idegen nyelvek területén, hogy a 2020-ban érettségizők többsége egyáltalán nekivághasson a felvételinek.

Lapunk kérdésére, hogy ennek elérésére a tárcának milyen elképzelései vannak, a köznevelési államtitkárság azt válaszolta, a magyar köznevelés más országokkal összehasonlítva is jelentős erőforrást és időt szán idegennyelv-oktatásra: átlagosan ezerkétszáz nyelvórát. A nyelvoktatás fejlesztése pedig továbbra is az oktatásirányítás prioritásai között lesz.

A kormány által elfogadott köznevelés-fejlesztési stratégia célul tűzi ki többek közt, hogy a nyelvi csoportokat nem osztályonként, hanem szintenként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók, amely növeli a nyelvoktatás hatékonyságát – hangsúlyozta az államtitkárság. Hozzátették, fontos a pedagógusok idegen nyelvi kompetenciafejlesztése is.

Felhívták a figyelmet arra, a legnépszerűbb egyetemeken és preferált szakokon gyakorlatilag jelenleg sem nyerhet felvételt a jelentkező legalább B2 szintű idegen nyelvi tudást igazoló dokumentum nélkül. Ezt elősegíti az idegen nyelvi érettségi, továbbá az, hogy a gimnáziumokban két, a szakközépiskolákban pedig legalább egy idegen nyelvet tanulnak 14 és 18 éves koruk között a tanulók – írta az államtitkárság. Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola negyedik évfolyamán kezdődik, azonban az általános iskolák többségében már korábban.

Az államtitkárság közölte, az emelt szintű idegen nyelvi érettségire – angol és német nyelvből – egyre több diák jelentkezik, az angol idegen nyelvi érettségire közel megtriplázódott a jelentkezők száma az elmúlt nyolc év során. Az államilag elismert nyelvvizsgára jelentkezőkre vonatkozó adatokból kiderül, hogy a 14-19 éves korosztály magasabb arányban képviselteti magát, mint az idősebb korosztályok, és legtöbben a B2 szintű nyelvvizsgára jelentkeznek.

Szakemberek szerint a középfokú nyelvtudás eléréséhez 550–600 tanóra és legalább ennyi otthoni felkészülés kell. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy tizenkét évnek – tehát a közoktatásban töltött időnek – elégnek kell lennie arra, hogy valaki egy nyelvet középfokon megtanuljon, és a feltételek is adottak ehhez. A nyelvvizsga nélkül felvételizők magas aránya azonban azt mutatja, hogy vagy az oktatás színvonalával, vagy a diákok motiváltságával mégiscsak probléma van. Ez utóbbin mindenképpen változtat a felvételi szigorítása.

Ha viszont egy diáknak valamilyen okból nem elegendő az iskolájában kapott nyelvoktatás, arra kell számítania, hogy magántanárnál átlagosan három–ötezer forintért tanulhat idegen nyelvet, egy százórás intenzív tanfolyam negyven–hatvanezer, egy tanfolyami óra ezerötszáz–kétezer-ötszáz forint. Igaz, már több ingyenes és színvonalas nyelvoktatóprogram elérhető a világhálón, ám ezek hiába ösztönöznek játékos, interaktív formában a rendszeres tanulásra, hosszabb távon nem biztos, hogy következetes használatukhoz elegendő egy gyermek kitartása.

Maga a komplex nyelvvizsga (írásbeli és szóbeli) huszonöt–harmincezer forintba kerül.

Egyelőre még a felsőoktatásban végzettek között is jócskán vannak, akik hadilábon állnak az idegen nyelvvel, 2006 óta mintegy ötvenezren azért nem kaphatták meg a diplomájukat, mert nem volt középfokú nyelvvizsgájuk. Az ő támogatásukra indította el a kormány 2013 végén a diplomamentő programot. A hárommilliárd forint összfinanszírozású, országszerte elérhető ingyenes tanfolyamok célkitűzése, hogy a résztvevők sikeres nyelvvizsgát tegyenek az idei év végéig, ám felmerült már az is, hogy esetleg meghosszabbítják a programot.

---

A felsőoktatási stratégia legfontosabb pontjai

• Az ország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása. A határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése, a magyar felsőoktatás nemzetközivé tétele, a hallgatói és az oktatói-kutatói nemzetközi mobilitás növelése.

• Növekvő „bemeneti és kimeneti” minőségi követelmények a hallgatókkal szemben. Például a természettudományos képzésben az emelt szintű érettségi.

• Intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködések – közös képzések indítása, meghatározó intézmények mentori szerepének erősítése, átjárhatóság.

• A hallgatói önkormányzati rendszer újraszabályozása. Meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket az elhibázott PPP-konstrukciók miatt keletkezett, saját erőből kigazdálkodhatatlan adósságoktól.

• Változatlan állami szerepvállalás mellett csökkenteni az intézmények költségvetési forrásoknak való kitettségét, javítani piaci forrásbevonó képességüket, társadalmi-gazdasági szerepvállalásukat.

• Oktatók és kutatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének bevezetése.

• 2017-ig be kell fejezni a pedagógusképzés teljes megújítását. A tanárképzés rendszere erősebben kapcsolódjon a köznevelés szakemberigényével. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a következő tíz évben mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a köznevelés terén még évekig a gyermeklétszám csökkenésével kell számolni. Így összességében évente kétezer-kétezer-ötszáz tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal pedagógusra lesz szükség.

• A gazdaságtudományi képzési terület eredményes és nemzetközi szinten is versenyképes működtetéséhez csökkenteni kell az alapképzési szakok számát.

• A kutatói létszám bővítése a 2012-es 37 ezerről 2020-ig 56 ezerre.

• A szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhetnének, ezért létrehoznak egy új típusú alapképzési szakot – üzemmérnök, üzemgazdász.

• Gyakorlat- és hallgatói munkavégzés-központúvá tenni az oktatást.