Pályaválasztásnál a diploma elismertsége nagy szerepet játszik

A múlt héten rendezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításra kilátogató fiatalok bevonásával készített felmérést a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). A cél annak feltérképezése volt, mikor és milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és szakok között a felvételi előtt álló diákok.

A 468 fős mintán kapott eredmények szerint a tavalyi 79 százalékról 75 százalékra csökkent azok aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ezzel párhuzamosan 19-ről 27 százalékra nőtt a várhatóan önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Az önköltséges képzésre jelentkező hallgatók 35 százaléka szülei segítségével szeretné finanszírozni tanulmányait, 26 százalékuk a tanulás mellett ezért munkát is vállal. A leendő önköltséges elsőéves hallgatók tíz százaléka tervezi, hogy diákhitelt vesz fel, 15 százalékuk bízik abban, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átsorolhat állami ösztöndíjas képzésre, és csupán négy százalékuk nem tudja, miből fogja előteremteni a tanulmányaihoz szükséges összeget. Alapképzésen a diákok 49 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százaléka, szakirányú továbbképzésen 12 százaléka, mesterképzésen hét százaléka szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok nyolc százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt. Bár ősszel több egyetemen és főiskolán is indulnak duális képzések, a felvételi előtt álló középiskolás diákoknak mégis csupán az egyharmada tudta, mit is jelent ez a képzési forma. A kérdésre, hogy mi alapján döntenek arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, szinte azonos arányban említették a képzési terület és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertségét, valamelyest kisebb súllyal esik latba döntésükben az intézmény földrajzi elhelyezkedése, szüleik, barátaik véleménye, illetve az intézmény hírneve. A felsőoktatással kapcsolatos elemzések, statisztikák, középiskolai tanáraik javaslatai és a reklámokban, hirdetésekben hallottak csupán elhanyagolható szerepet játszanak választásukban. A felvételi előtt álló diákok alig 18 százaléka készül tudatosan, legalább egy éve a választott pályára, 14 százalékuk pedig néhány hónappal ezelőtt döntött a továbbtanulását illetően. További 29 százalékuk csak nemrég jutott elhatározásra, harminc százalékuk pedig még nem döntött arról, végül hova is jelentkezik.

A diákok 41 százaléka tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat, a külföldi utat fontolgató diákok 34 százaléka szakmai gyakorlatra, 25 százalék ösztöndíjjal, diákcsereprogrammal részképzésre utazna külföldre, 12 százalék a mesterképzését, hét pedig a teljes tanulmányi időt külföl­dön töltené.

Lapunk kérdésére, miszerint nem torzíthatja-e az eredményt, hogy a kutatás egy budapesti helyszínen történt, ahová vélhetően nagyobb arányban érkeztek diákok a fővárosból, Ferkelt Balázs, a BGF általános rektorhelyettese azt válaszolta, az Educatio hazánk legnagyobb, az ország csaknem összes felsőoktatási intézményét felvonultató kiállítása, ennek megfelelően az ország számos pontjáról érkeznek a diákok. A kutatás megállapításai ezért relevánsnak tekinthetők.