Belföld

Palkovics: Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak

Az ellenzék tiltakozik a felsőoktatás átalakítása ellen

Mégsem szűnik meg a felsőoktatásban több olyan szak, amely a múlt héten nyilvánosságra hozott javaslat szerint kivezetésre került volna. A képzések felülvizsgálata folytatódik, immár főként tartalmi kérdésekben. A Jobbik tiltakozik a felsőoktatási szakstruktúra tervezett megváltoztatása ellen - mondta Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Az MSZP szerint a kormány "végső csapást" akar mérni a felsőoktatásra a tervezett átalakításokkal, a felsőoktatást "pártfőiskolává" akarja silányítani.

Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülése után. Palkovics László elmondta, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) koncepcionális javaslatot tesz majd arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Hozzátette, az MRK nem támogatta, hogy a pszichológia képzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Egyetért ugyanakkor az MRK a társadalmi tanulmányok szak kivezetésével. Kivezetik a műszaki menedzser képzést is alapszakként, de a mesterképzés továbbra is megmarad.

Az ipari termék és formatervező szakkal kapcsolatban az államtitkár közölte, mivel a csökkenő hallgatói létszám és az itt végzettek kedvezőtlen jövedelmi viszonyai ellenére is „perspektivikus szakról van szó”, ezért megmarad, ám a tartalmát módosítani kell. A nemzetközi tanulmányok szak esetében különösen fontos, hogy a kikerülő diplomaták meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott magas követelményeknek. A társadalmi tanulmányok kivezetéséről Palkovics László hangsúlyozta, a képzési helyek nem vesznek el, a hallgatók átmehetnek rokon szakokra, például szociológiára, ugyanis eddig jelentős átfedések voltak a tananyagban.

A képzések felülvizsgálata tovább folyik, de ezentúl a tartalom módosításán dolgoznak majd, a kerekasztal tovább működik, stratégiai testületből átalakul operatív testületté.

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke kijelentette, a hallgatói jogok és képviselet tekintetében jelentős előrelépéseket sikerült elérniük. Úgy vélekedett, a szakok tartalmi felülvizsgálata után magasabb minőségű lesz az oktatás, s ez a hallgatók érdeke is.

 

Jobbik: Szakmaiatlanok a kormányzati elképzelések

A nemzeti radikális párt politikusa szakmaiatlannak nevezte a kormányzati elképzeléseket, amelyek értékelése szerint arról szólnak, hogy "aki nem lép egyszerre, nem lesz szakja jövőre".
Dúró Dóra bírálta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet - mint mondta - "pártegyetemmé" alakítanák és kivonják a törvények hatálya alól. Álláspontja szerint ez áll a Raoul Wallenberg Szakközépiskola megszüntetése és a nemzetközi tanulmányok szak ellehetetlenítése mögött is. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja, hogy az állam "erőszakosan szeretne monopolizálni" olyan szakokat, amelyeknek több egyetemen nagy hagyománya van, s amelyeknek hallgatói kiváló arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Jelezte, hogy a felsőoktatási törvény Ház elé kerülő módosításához számos módosító javaslatot nyújtanak be, a hallgatói tiltakozásokon pedig a hallgatók mellett állnak.

MSZP: Pártfőiskolává akarja a kormány silányítani a felsőoktatást

Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumának Alkotmány utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány miatt vannak katasztrofális állapotok a felsőoktatásban, és amit most a kabinet tesz, az nem a bolognai rendszer racionalizálása, hanem a felsőoktatás "pártfőiskolává" való silányítása. Jelezte, támogatják a hallgatók követeléseit, és a hallgatók jól teszik, ha küzdenek az átalakítás ellen.
Úgy értékelte, hogy a tervezett változtatásokkal végső csapást mérnek a felsőoktatásra, és ezzel Magyarország jövőjére is.
Bírálta, hogy a sajtóhírek szerint konzisztóriumokat - egy újabb kormányzati ellenőrzési szervet - hoznának létre az egyetemeken. Ezzel szerinte megszűnik az egyetemi autonómia, ami már a kancellárok kinevezésével is sérült. Nem is értem, mi szükség van egyáltalán rektorra? - tette fel a kérdést.
Kunhalmi Ágnes teljesen irracionális lépésnek nevezte egyes szakok megszüntetését. Elmondta, a tervezett átalakítások következménye az lehet, hogy az ELTE társadalomtudományi kara megszűnik, miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzetbe kerül.
Nem egy új egyetem létrehozásával van baj, hanem azzal, hogy verseny nélkül helyzetbe hoznak egy intézményt úgy, hogy erőszakosan odatelepítenek szakokat  - fejtette ki véleményét.
Kunhalmi Ágnes értékelése szerint gyakorlatilag "a szovjet tervgazdasági rendszert" vezetnék be ismét.