Oktatásiteszt-eredmények tanulságai

Problémamegoldási nehézségek (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

Amint arról beszámoltunk, kedden nyilvánosságra hozták az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, a tizenöt éves tanulók képességeiről tavaly készült felmérés eredményeit. A magyar diákok pontszámai mindhárom területen lényegesen elmaradnak az OECD-országok átlagaitól, matematikából és természettudományból a tagországok leggyengébb negyedéhez, szövegértésből a leggyengébb ötödéhez tartozunk.

Palkovics László oktatási államtitkár a jelentést bemutató konferencián, és azóta több helyen is arról beszélt: a különböző nemzetközi és hazai teljesítményméréseket együttesen kell értékelni, hiszen ezek eltérő módszerekkel, más és más típusú feladatokkal tesztelik a diákok képességeit. A PISA-mérés elsősorban a tanultak komplex alkalmazását vizsgálja, a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a holland székhelyű IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) nevű szervezet által végzett nemzetközi kutatás pedig a 4. és 8. évfolyamos tanulók tudását teszteli a matematika és a természettudományok területén. A legutóbbi – szintén tavaly végzett – TIMSS-felmérésen a magyar tanulók kiválóan szerepeltek, hasonló teljesítményt nyújtottak, mint a finn, lengyel, svéd, norvég diákok. Az államtitkár szerint ez azt mutatja, hogy a magyar tanulók erős tantervi tudásukat nem képesek „nem iskolai kontextusokat modellező, komplex feladatokban” kamatoztatni. Ezen segíthet majd a 2018-tól alkalmazandó új Nemzeti alaptanterv, de az idén szeptembertől a szakgimnáziumokban bevezetett komplex természettudományos tantárgy is.

A rossz PISA-eredmények miatt az MSZP és a Jobbik lemondásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, a DK pedig közölte: Orbán Viktor miniszterelnök felelős a magyar diákok romló teljesítményéért. A Pedagógusok Szakszervezete közleményében azt írta: igazolva látja azt a korábbi álláspontját, hogy mindaddig, ameddig az iskolák szakmai önállóságát nem állítják helyre, a nevelő- és oktatómunka színvonala nem fog javulni.

Megújult vizsgálat

Az Oktatási Hivatal a PISA-jelentésről készített összefoglalóban leszögezi: 2015-ben a vizsgálat megújult. Elektronikussá vált, és több ponton megváltoztak a statisztikai módszerek, a természettudomány-tesztbe pedig teljesen újszerű feladatok kerültek be, amelyekben „nemcsak korábban nem vizsgált gondolkodási műveleteket várnak el a diákoktól, hanem információtechnikai jártasságot is”. Ez – a digitális feladatokban való jártasság fontossága – igaz a szövegértési tesztre is. Emiatt a mostani eredményeket a korábbiakkal csak korlátozottan lehet összehasonlítani a hivatal szerint.

Azonban ha – a metodika jelentős változása miatt – fenntartással kezeljük is, hogy romlottak az eredményeink a legutóbbi mérés óta, azért az kétségtelen, hogy egyáltalán nem tekinthető pozitívnak az alacsony pontszámokat részben indokló informatikai kompetenciahiány sem. Ha pedig nem hasonlítjuk össze a korábbi PISA-felmérések eredményeivel a mostanit, és csupán más országokéval vetjük össze, az sem mutat kedvező képet. Igaz, ezt valamelyest tompítja, ha azt nézzük, hogy a harmincöt országból a 27-29. helyen végeztünk a teszteken, az egy főre jutó GDP tekintetében pedig a 31. helyen vagyunk az OECD-államok között, márpedig az oktatás színvonalát nyilvánvalóan erősen befolyásolja a gazdasági helyzet.

Egyenlőtlenségek

A legnagyobb gondot egyébként az OH elemzése alapján az országon belüli területi, illetve iskolák közötti egyenlőtlenségek jelentik. A felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatásának nagysága szignifikánsan magasabb, mint az OECD-országokban átlagosan, továbbá „komoly egyenlőtlenségekkel néz szembe a köznevelési rendszer”. A szociokulturális eredetű tanulói esélykülönbségek leképeződnek az iskolákban, amelyek között hatalmas eltérések vannak. Az egyes iskolatípusokban jellemzően eltérő szociokulturális hátterű tanulók folytatják tanulmányaikat, és ez szembeötlő eredménykülönbségeket okoz a teszteknél. Egy gimnáziumba és egy szakközépiskolába járó diák természettudományi, szövegértésbeli és matematikai képességei között kilencven-kilencvenöt pontos eltérés van – mutat rá az OH. „Ha egy hasonlattal akarjuk érzékeltetni a különbség nagyságát, azt mondhatjuk, a magyar gimnazisták természettudományi átlageredménye Japán és Szingapúr nemzeti átlagával egyenértékű, szakközépiskolásainké Izlandéval és Horvátországéval, szakiskolásainké pedig Libanonéval és Peruéval van egy szinten.”

A probléma természetesen eddig sem volt ismeretlen, éppen ezért az oktatásba most áramló európai uniós források legnagyobb részét az egyenlő esélyek megteremtésére fordítják, csaknem kétszázmilliárd forintot szánnak olyan programokra, amelyek például a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet, a kistérségi központok fejlesztését, vagy a digitális kompetenciák erősítését szolgálják.

A PISA-felmérés kapcsán érdemes megvizsgálni a teszteken az összes többi országot maga mögé utasító Szingapúrt, amelynek oktatási rendszeréről 2013 márciusában Balog Zoltán miniszter azt mondta, hasonló ahhoz, amelyet Magyarországon terveznek. Akkor, szingapúri látogatásán a miniszter kiemelte: ott is az oktatási minisztérium felügyelete alá került az összes iskola, a pedagógusok ösztöndíjrendszere pedig szinte teljesen megegyezik a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerrel.

Szingapúr egy alig budapestnyi méretű, délkelet-ázsiai városállam, amely csak 1965-ben vált függetlenné – ekkor a népesség túlnyomó többsége írástudatlan volt. Az oktatást erősen centralizálták. A Ministry of Education kontrollál mindent, még a magán oktatási intézmények működését és szakmai felügyeletét is sokkal szorosabban határozva meg, mint az Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban szokásos. A minisztérium irányítja és ellenőrzi az oktatás minden mozzanatát, így többek közt a tanárképzést, a pedagógiai kutatásokat, a pedagógusképzést és -továbbképzést, az iskolaigazgatók kinevezését, a tanárok alkalmazását, a tankönyvek szakmai ellenőrzését, a tanulói eredményesség mérését – írja elemzésében az Oktatási Hivatal honlapján Győri János.

Szingapúr példája

Szingapúr a költségvetésének húsz százalékát költi oktatásra, kiváló oktatási rendszerének sarokköve a gondosan kiválasztott, magas színvonalon képzett és megbecsült tanár. A tanári pálya egyfajta „kaszt”. A pályára való alkalmasság a világ egyik legszigorúbb szelekciós mechanizmusán dől el, az alapképzésen legjobb teljesítményt nyújtó harminc százalékból választják ki a hallgatókat. A minisztérium évente annyi képzési helyet hirdet meg, amennyire a nyugdíjazás alapján előreláthatólag szükség lesz. Írásbeli és szóbeli alkalmassági vizsga is van, az egyetemen pedig megkezdődik a pályán belüli orientáció: a kiváló teljesítményt nyújtók magasabb kezdő fizetést kapnak, illetve más „karriersínre” kerülnek – van ugyanis „vezetői”, „tanítási” és „specializációs” pálya. A hallgatók ösztöndíja olyan magas, mintha felsőfokú végzettséggel töltenének be egy állást a civil szektorban.

A kezdő tanárok tanítási kötelezettsége csupán nyolcvan százaléka a többiekének, hogy legyen lehetőségük például óralátogatásra vagy mentorálást igénybe venni. Egyébként is nagyon fontosak a szakmai fórumok, hálózatok, pedagógiai körök. Emellett évente száz óra továbbképzésen kell részt venniük a tanároknak. A tanári fizetés versenyképes a nagyvállalati, magánszektorbeli jövedelmekkel, ráadásul a legkiválóbb teljesítményt nyújtó pedagógusok éves fizetésük akár harminc százalékát is megkaphatják bónuszként. A legjobbak számára biztosítják, hogy negyedévre, fél évre kiléphessenek a tanítási munkából, és más iskolákban, a kutatásban vagy a piaci szektorban szerezzenek tapasztalatokat. Évente konzultálnak igazgatójukkal, megbeszélik, milyen személyes fejlődésen mentek keresztül, és milyen segítségre, továbbképzésre van szükségük.

A digitális oktatási stratégia részeként 2018-ra minden oktatási intézményben széles sávú – legkevesebb másodpercenkénti 100 megabites garantált átviteli sebességű – internetelérés és wifilefedettség lesz – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét program miniszterelnöki biztosa a Digitális Oktatási Napok konferencián az MTI tudósítása szerint. Hozzátette, a megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett 2017 elejétől indul a pedagógusok digitális kompetenciáit gyarapító, térítésmentes képzés, valamint folyamatosan jelentős források biztosításával bővül majd a digitális tartalom is. Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke ismertette a hivatal digitális tartalomszolgáltatás területén betöltött feladatait, kiemelte a digitális tankönyvtár üzemeltetését, ahol több mint tízezer felsőoktatási jegyzet és szakkönyv található. Emellett a hivatal közreműködik az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött, a digitális kompetenciák fejlesztésére szolgáló eTwinning program lebonyolításában.