Nyers elképzelések a tanév rendjéről

Horváth Péter (Fotó: Nagy Balázs)

Bár esett szó a Nemzeti alaptanterv átalakításával kapcsolatban a szünidő hosszáról a köznevelési kerekasztalon, komolyabb konzultációra eddig nem került sor a témában – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Hozzátette, tény, hogy a tanév beosztása aránytalan, nagy kérdés azonban, hogy jobb lenne-e a szüneteket arányosan elosztani, vagy szükség van a feltöltődéshez egy hosszabb vakációra is. Azzal kapcsolatban, hogy a szülők számára gondot okoz megoldani a gyermekfelügyeletet, Horváth Péter megjegyezte, ez csak az általános iskola első hat évében van így, hiszen a nagyobbak már jellemzően önállóak, ráadásul a rövidebb nyári szünidővel párhuzamosan meghosszabbodó év közi szünetek miatt a probléma nem oldódna meg, legfeljebb áthelyeződne, mivel ettől még nem növekedne a szülők kivehető szabadsága. Nem mellékes az sem, hogy a családok inkább nyárra szervezik a közös kikapcsolódást, hiszen az időjárás ekkor ad a legtöbb lehetőséget szabadtéri programokra.

A pedagóguskar elnöke felhívta a figyelmet arra is, a magyar iskolaépületek nagy része jelenleg nem alkalmas arra, hogy a hőség idején tanítsanak, tanuljanak bennük, igen sok a lapostetős panel, és a szigetelések, a nyílászárók, összességében a technológiai megoldások nem éppen ideálisak ebből a szempontból. „A gyerekek június elejétől, sőt, már májusban is legyezik magukat a padban”, így kevéssé tudnak koncentrálni – magyarázta. A felvetésre, hogy az eddigi nyilatkozatok alapján a vakáció terhére szervezett foglalkozásokat nem az iskolaépületben képzeli el az oktatásirányítás, hanem erdei iskolák keretében, illetve a mostani Erzsébet-táborokhoz hasonló tematikus táborokban, Horváth Péter kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egymillió tanuló számára ezt meg lehetne-e szervezni, az anyagi vonzatairól már nem is beszélve. Ráadásul mindez a hivatalos tanítási napok számának csökkentését is jelentené, amiről eddig még egyáltalán nem esett szó.

Összességében úgy véli, a tanév rendjének átalakítására vonatkozó elképzelések még nagyon „nyersek”, és rengeteg kérdést vetnek fel. A pedagóguskar vezetője reményét fejezte ki, hogy a szeptemberben folytatódó kerekasztal-tárgyalásokon majd részletesebben is megismerhetik a terveket, és lesz lehetőség arra is, hogy a pedagógustársadalom széleskörűen véleményezze azokat.

Arról, hogy az általános iskola első és második évfolyamán legfeljebb napi négy tanórát lehetne majd tartani, elmondta, a témában nemrég volt egy komoly felmérés, amelynek eredménye a pedagógusok szinte egyöntetű véleményét tükrözte: a jelenlegi, heti huszonöt, esetenként huszonhét óra nagyon sok, ennyit nem bírnak ebben az életkorban a gyerekek.