Belföld
Nincs elég idő egyéni fejlesztésre, nevelésre
A jó oktatás olyan képességeket ad a gyerekeknek, hogy meg tudják állni majd a helyüket az életben – mondta Pölöskei Gáborné
Az esélyteremtéshez az kell, hogy az alapok mindenütt elérhetővé váljanak, ezért infrastrukturális és módszertani forráskoncentrációra van szükség. A helyettes államtitkár elmondta, sok forrás „kiment” tanulmányokra az elmúlt években, már nem kell többet tervet kidolgozni, hanem ideje ezeket megvalósítani. Kétségeit fejezte ki a jelenlegi „továbbképzésdömpinggel” kapcsolatban, mivel szerinte nem hatvan-kilencven órás elméleti képzésekre van szükség, hanem rövidebb, gyakorlati útmutatásokra.
A jövőben ilyeneket szerveznek majd az újonnan felállt pedagógiai oktatási központok (POK). Ezek másképp működnek majd, mint az eddigi pedagógiai intézetek, mivel azok nem voltak elég hatékonyak – szögezte le Pölöskei Gáborné. A POK-ok fogják továbbadni az innovációt szolgáló módszereket, és gondoskodnak arról, hogy azok valóban beépüljenek a mindennapokba – közölte –, mert „innovatív pedagógusok nélkül nincs megújulás.”
Kaposi József, a konferenciát szervező Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy az egész napos iskola fontos az integráció és a felzárkóztatás szempontjából a hátránycsökkentés miatt, mert tudja pótolni azt, amit esetleg otthon nem kap meg egy halmozottan hátrányos gyermek. Kiemelt cél a lemorzsolódók arányának uniós szinten elvárt, tíz százalék alá csökkentése, ami most 17 százalék, „tehát van tennivaló” – állapította meg. Kijelentette, az egész napos iskola program „elősegíti azt a pedagógiai kultúraváltást, amelyre mindannyian várunk”.
A pódiumbeszélgetésen szó volt többek közt arról, hogy az egész napos iskola nem iskolaotthon, és nem is olyan iskola, amely délután 4-ig van nyitva. Lényege a komplexitás, a projekttípusú oktatás-nevelés, amely az óvodákban jól működik, és lehetőséget ad az egyéni fejlesztésre is. Ehhez azonban másként kell gondolkodnia az egész tantestületnek, ha pedig erre nem képes, akkor hiába lesz forrás, nem lesz képes megfelelni a kihívásoknak. A vitában elhangzott, hogy esetenként a pénz hiányzik az újításokhoz, akkor pedig hiába innovatív a pedagógus. Ugyanakkor tény, hogy az iskolák egyharmada még nem vett részt fejlesztési programban, sőt nem is tervezi ezt, ami sajnálatos.
Szeptembertől indulnak az új programok
A most zárult, európai uniós támogatású, hároméves projekt során olyan komplex nevelési-oktatási programokat dolgoztak ki, amelyek a kerettantervek által le nem kötött időre nyújtanak útmutatást a közoktatási intézmények számára.
Az egész napos iskola modulok az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján hamarosan hozzáférhetővé válnak, bevezetésük szeptembertől indul. A munkában országszerte 43 iskola 55 kutató-fejlesztő csapata vett részt, összesen 244 pedagógus. Az egyes programok fő témakörei a felzárkóztatás, a gyakorlati életre nevelés, a komplex művészeti nevelés, a természettudományos nevelés, valamint az ökoiskolák köré csoportosultak. Az eszközök sokrétűek, a projektmódszer mellett megjelenik például a drámapedagógia és a konfliktuskezelés is.