Belföld
Népszerű a felsőoktatási szakképzés
Maruzsa Zoltán szerint a változások azt mutatják, hogy a diákok a pályaorientációnak megfelelően választanak hivatást
Több mint százötezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával – közölte Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. A február 15-i határidőig alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami hatszázalékos bővülés. Az előző évinél többen preferálták a felsőoktatási szakképzéseket, míg a mesterképzéseknél minimális a csökkenés. Előbbinél 8,3 százalékos a növekedés, míg utóbbira 1,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésekre 91 595 felvételi kérelmet regisztráltak, míg önköltséges képzésekre 14 021-et.
A legnépszerűbb képzési terület – hasonlóan a tavalyihoz – a műszaki volt 16 százalékkal, ezt a gazdaságtudományi és a pedagógusképzés követi 15 és 12 százalékkal – ismertette a helyettes államtitkár az MTI tudósítása szerint. Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy orvos- és egészségtudományi képzésre kilencszázalékos, informatikai képzésekre nyolcszázalékos volt a jelentkezési arány. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, míg a második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, a harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma is, míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, az idén 3963-an adtak be kérelmet.
A pedagógusképzés népszerűbbé válását az államtitkár az életpálya mellett az általános óvodáztatási kötelezettséggel és a kapcsolódó fejlesztésekkel indokolta. Ez azt mutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkező fiatalok részt vesznek a pályaorientációban, és ennek megfelelően választanak hivatást – mutatott rá Maruzsa Zoltán.
Beszélt arról is, hogy duális képzések műszaki, informatikai, agrár-, természettudományi és a gazdaságtudományi területen indulnak, az első alkalommal húsz felsőoktatási intézményben 350 cég közreműködésével, négy képzési területen 832 meghirdetés között lehetett választani. A kormány által preferált területeken növekedés figyelhető meg, míg 2010-ben informatikára hat százalék, az idén nyolc százalék jelentkezett. A műszaki területen 14 százalékról 16 százalékra, pedagógusképzésben öt százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmet benyújtók aránya. Július 9-ig lehet a hiányzó dokumentumokat benyújtani, a sorrendet módosítani.
Április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási törvény módosításáról, és ezen az ülésen kerülhet napirendre a képzési szerkezet racionalizálásáról szóló rendelettervezet is – közölte Maruzsa Zoltán.
Ezrek tanulnak ösztöndíjjal külföldön
A magyar diákoknak számos ösztöndíj kínál lehetőséget külföldi tanulmányok folytatására, és alapvetően mindenütt a bővülés jelei figyelhetők meg, ami hatékony kihasználtságra utal – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre válaszul. Az államtitkár kifejtette, hogy a Campus Hungary program keretében 2014-ben 3298 hallgató utazott külföldre. Az Erasmus- és a CEEPUS-programban négyezer, illetve 240 magyar diák vett részt, a Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjaiban pedig 205 fiatal részesült. A hazánkban tanulni szándékozó külföldi fiatalok döntő többsége tavaly az Erasmus-programban részt vevő országokból érkezett, szám szerint 4700-an. A mind az öt földrészre kiterjedő Stipendium Hungaricum 736 egyetemistát csábított Magyarországra.