Nem váratlan lecke a tanári önértékelés

Felesleges tehernek érzik, hogy kétévente elemezniük kell saját munkájukat (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Újabb megalázó feladatot kaptak a tanárok: most már egymást kell megfigyelniük – ez a hír terjedt el a múlt héten. A sajtó egy, „már huszonöt éve a pályán lévő tanár” által írt levélre hivatkozott információforrásként. A pedagógus szerint már nem elég portfóliót készíteni, a minősítési eljárást egy belső ellenőrzés előzi meg, amelyet iskolánként három–öt fős tanári csoport végez. „Arra kényszerítenek minket, hogy egymást ellenőrizzük és megfigyeljük” – sérelmezte a tanár. Azt állította, az ellenőrzés folyamán a csoport bemegy a vizsgált kolléga két órájára, és a szülőket is arra kérik, kérdőíven mondjanak véleményt a tanárról. „Ez a legújabb találmány megint csak egy újabb felesleges terhelés, és megint nem a gyerekeken van a hangsúly, nem az ő érdekükben történik változás az iskolában. Fogja ez az oktatás színvonalát emelni? Ez csupán annak lehetőségét rejti magában, hogy egymás ellen hangolja a pedagógusokat. Egyszerűen kifárasztják adminisztratív munkákkal a tanárokat, hogy eltereljék a figyelmet a magyar oktatás fő problémáiról” – írta.

Lapunk érdeklődésére a köznevelési államtitkárság tudatta: a vonatkozó Emmi-rendelet áprilisban hatályba lépett módosítása a pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez – vagyis a tanfelügyeleti rendszerhez – kapcsolódóan írja elő az intézményi önértékelés működtetését. Eszerint a pedagógusok önértékelésére kétévente, a vezetőkére a megbízásuk második és negyedik évében, a teljes körű intézményi önértékelésre pedig ötévenként, az Oktatási Hivatal (OH) által kidolgozott és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott standardok szerint kerül sor.

Az OH a rendelet módosításával egy időben, tájékoztatási céllal közzétette a honlapján a kidolgozott önértékelési standardokat intézménytípusonként tartalmazó Önértékelési kézikönyveket, ezen kívül hírlevélben és különböző szakmai rendezvényeken korábban már tájékoztatta az érintetteket – emlékeztetett a szaktárca. Hozzátették: az OH honlapján azóta is elérhető kézikönyvek világosan bemutatják az intézményi önértékelés célját, a pedagógusok, intézményvezetők és az eljárást intézményen belül támogató, koordináló „önértékelési csoport” szerepét, a teljes folyamatot, valamint az önértékelés módszereit és eszközeit.

Az eljárás elsődleges célja a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai fejlődésének támogatása a kiemelkedő és a fejlesztésre szoruló területek meghatározásával, így az önértékelés – bár fontos információforrás a külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet számára is – a minőségfejlesztés alapvető eszköze – hangsúlyozta az államtitkárság. Felhívták a figyelmet arra is, a kézikönyvekből kiderül, hogy az önértékelést az értékelt maga végzi, a pedagógustársak, a szülők és a középfokú intézményekben a tanulók visszajelzései alapján, vagyis a feladat megoszlik az egyes szereplők között.

A kézikönyvek javasolják, hogy az önértékeléssel összefüggő feladatok koordinálását, az érintettek tájékoztatását és segítését egy felkészült kollégákból álló önértékelési csoportra bízzák, ám magát az értékelést és a tanulságok levonását nem a csoport végzi, hanem az értékelt maga határozza meg az eljárás során, hogy miben tud fejlődni, miben tud másokat segíteni – közölte a szaktárca.