Nem spórolnak a családi pótlékon

Csellengés helyett… Évről évre csökken az igazolatlan hiányzás miatt felfüggesztett támogatások száma (Fotó: Hegedüs Róbert)

A családi pótlékra fordított összeg valóban kevesebb, mint 2010-ben volt, ennek oka azonban nem „kormányzati spórolás”, hanem az ellátásra jogosult gyermekek számának csökkenése – derül ki Rétvári Bence államtitkárnak Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) írásban benyújtott kérdésére adott válaszából. A jogosultak száma pedig – a demográfiai okokon túl – elsősorban amiatt változott, hogy a Bajnai-kormány 2009-ben 23-ról húsz évre csökkentette a korhatárt, ameddig a közoktatási intézményben tanuló diákok után folyósítani lehet a családi pótlékot, ezzel mintegy 76 ezer 20 és 23 év közötti, még közoktatásban tanuló fiatal szüleitől vonták meg az ellátást. Ennek következtében a 18 év felettiek tanulószáma tizenöt százalékkal esett vissza. „Tehát ismét egy olyan folyamat eredményét próbálja számon kérni, amiért valójában az önök kormányzása idején hozott megszorító intézkedések tehetők felelőssé” – írta az Emmi államtitkára a szocialista képviselőnek.

Rétvári Bence hangsúlyozta, a családi pótlék folyósításának iskolalátogatáshoz kötését a második Orbán-kormány éppen a korai lemorzsolódás megelőzése érdekében vezette be. Emlékeztet arra is, ezt már az első Orbán-kormány is megtette, ám 2002-ben az MSZP egyik első lépése volt az intézkedés eltörlése. Az államtitkár közölte, tapasztalatuk szerint a tankötelezettség előírása önmagában nem oldja meg a korai iskolaelhagyás problémáját, ha a diákoknak, illetve családjuknak „nem kell szembesülniük semmilyen azonnali, közvetlen hátrányos következménnyel az iskolarendszerből való kimaradás miatt.” Ezért nem marad más út, mint olyan ösztönző intézkedések bevezetése, amelyekkel rá lehet venni az érintett szülőket arra, hogy megfelelően gondoskodjanak gyermekeik taníttatásáról.

A lépés helyességét igazolja, hogy a 2012/13-as tanévben már harmincöt százalékkal kevesebb volt az ötven igazolatlan órával rendelkező diákok száma, mint a 2009/2010-es tanévben. Az igazolatlan hiányzások miatt szüneteltetett, illetve felfüggesztett iskoláztatási támogatások száma a 2013/14-es tanévben nyolcezer körüli volt, ami tizenöt százalékkal alacsonyabb a 2012/13-as tanévihez, és harminc százalékkal alacsonyabb a 2011/12-es tanévihez képest. Vagyis egyre kevesebb esetben kénytelenek alkalmazni az ellátás szüneteltetését – amit egyébként megelőz a szülők hivatalos figyelmeztetése. Az intézkedés célja az államtitkár szerint már csak azért sem lehet a költségvetési megtakarítás, mivel a néhány ezer főt érintő, átmeneti időre szóló felfüggesztés költségvetési hatása elenyésző a 340 milliárd forintos családipótlék-előirányzathoz képest. A tankötelezettség korhatárának tizenhat évre csökkentésével kapcsolatban Rétvári Bence kiemelte, ez az oktatási ellátási kötelezettséget nem szünteti meg, emellett pedig azok után a tizenhat év felettiek után, akik már nem vesznek részt a közoktatásban, nem folyósítható családi pótlék, tehát az anyagi ösztönzés a tanulmányok folytatására továbbra is érvényesül. „Olyan állítás, miszerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének célja a családi pótlékra szánt kiadások mérséklése lett volna, alaptalan, és teljes szakmai hozzá nem értésről tanúskodik” – szögezte le válaszában az államtitkár.

Kötelező óvoda: alakuló részletszabályok

„Már az óvodás gyermekektől is el akarják venni a családi pótlékot?” címmel szintén Bangóné Borbély Ildikó tett fel kérdést, amely a családi pótlék (nevelési ellátás) folyósításának a kötelező óvodáztatáshoz kötésére vonatkozott. Rétvári Bence válaszában közölte, a terv részletszabályai előkészítés alatt állnak, azokról a kormány még nem hozott döntést. A köznevelési törvény 2015. szeptember elsejétől hatályba lépő módosítása alapján a jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. Vagyis egyébként hároméves kortól a gyermekeknek kötelező lesz óvodába járni. Amint azt mindig hangsúlyozzák, az intézkedés éppen a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekét szolgálja.