Belföld

„Nem lehet a liberális oktatásra építeni”

Szükséges a modernizáció, de az alapképzés klasszikus jellegét meg kell tartani – mondta az Állatorvostudományi Egyetem rektora

A szakmai mellett fontos az anyagi önállóság is, ebből a pozícióból sokkal könnyebben tudunk részt venni az uniós pályázatokon, akár nagyobb volumenű programokban is, más állatorvosképző intézményekkel közösen, például az élelmiszer-biztonság területén – mondta lapunknak Sótonyi Péter egyetemi tanár, a július elsején, tizenhat év után ismét „függetlenné” vált Állatorvostudományi Egyetem rektora.

04-oSótonyi Péter szélesítené az egyetem együttműködési körét (Fotó: Varga Imre)
– Bár mindig hangsúlyozták, hogy jó az együttműködés a Szent István Egyetemen belül, mégis, az önállóvá válási ünnepségen látszott, hatalmas öröm és büszkeség a „függetlenség” visszanyerése, ami egyébként teljesen érthető egy ilyen nagy múltú intézmény esetében. Az érzelmi nyereség mellett miben jelent előrelépést, a lehetőségek bővülését az új helyzet?

– Valóban kiváló volt az együttműködés, ugyanakkor a mi állatorvosképzésünk a világon harmadikként jött létre, és fennállása alatt majdnem mindig önálló volt, ezért óriási érzelmi oldala is van a dolognak, nem meglepő, hogy az itt tanuló másfél ezer hallgató is egyöntetűen az önálló állatorvosképzés mellé állt. Ennek az intézménynek van múltja, és erre büszkék is vagyunk, ezért sokszor az a vád ér, hogy a múltunkból akarunk megélni, azonban biztosak vagyunk abban, hogy komoly jelenünk és jövőnk is van. Az, hogy önállóan tudjuk magunkat pozicionálni, azért is lényeges, mert nálunk a legmagasabb az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók aránya, több mint hatvan százalékuk a világ negyven országából érkezik, magyar, német és angol nyelven oktatunk, s ez szakmai pezsgést, nemzetközi légkört indukál, emellett óriási bevételt is jelent. A költségvetésünk nyolcvan százaléka saját bevétel, ebben is példát tudunk nyújtani a mai magyar felsőoktatásnak. Az európai felsőoktatási intézmények szövetsége kilencvenhét intézmény közül minket hetedikként akkreditált, vagyis állatorvosképzésünk Európában a hetedik helyen áll. És állatorvosképzés csak itt folyik hazánkban, agrárképző centrum viszont több is van. Fontos a számunkra, hogy nemcsak a Szent István Egyetemmel alakítsunk ki jó együttműködést, hanem a mosonmagyaróvárival, a kaposvárival, a keszthelyivel és a debrecenivel is. Ezenfelül, mivel az orvosegyetemből nőttünk ki, lényeges, hogy a klinikai tudományok terén az orvosegyetemekkel is szakmai együttműködésben legyünk.

– Nyilván anyagi szempontból is nagyobb lesz a mozgástér...

– A szakmai önállóság mellett fontos az anyagi önállóság is. Önálló intézményként sokkal könnyebben tudunk részt venni az uniós pályázatokon, akár nagyobb volumenű programokban is, más állatorvosképző intézményekkel közösen, például az élelmiszer-biztonság területén. Az állatorvoslás az elmúlt kétszázharminc év során rengeteget változott, átalakult az állatok tartása és hasznosítása, a tartott haszonállatok nagyságrendje, illetve most az élelmiszer-biztonság kerül egyre inkább előtérbe, ez pedig mindig is az állatorvosok kezében volt. A legfőbb kutatási területeink az alapkutatásokban az anatómia, élettan, szövettan, neurobiológia, virológia, mikrobiológia, de a klinikai kutatásban, a kísérleti orvoslásban és a járványtanban is nagyon fontos kutatások folynak az egyetemen. Az önálló pozíció a versenyhelyzet szempontjából is fontos, hiszen több európai országban beindították az angol nyelvű állatorvosképzést. Az európai után az amerikai akkreditációt is szeretnénk megszerezni, és akkor az egész világból tódulhatnak ide a hallgatók. A külföldi diákok magas aránya egyébként nemcsak az egyetemnek nyereség, hanem az egész országnak is, hiszen a befizetett tandíjnál jóval több az a pénz, amelyet a fiatalok itt elköltenek. És a mi jó hírünket viszik a világba, hiszen legszebb diákéveiket töltik itt, Budapest – egy közelmúltbeli szavazás szerint – „leghangulatosabb” campusán.

– A pályázati pénzekből mit finanszíroznának elsősorban: műszereket, kutatásokat, infrastruktúra-fejlesztést?

– Ezeket a Steindl Imre tervezett, százharmincöt éves, műemlék jellegű épületeket fenn kell tartani, amellett hogy belsőleg már korszerűek. Eddig szinte kivétel nélkül önerőből tartottuk fenn, bár a múlt évben kaptunk háromszázötvenmillió forint állami támogatást, amelyből megépült négy huszonegyedik századi előadóterem, hamarosan lesz az átadásuk. Nagy szükségünk van a pályázatokra azért is, mert kutatókar vagyunk. Elsődlegesnek tartom a fiatal kutatók támogatását, az országban a legnagyobb részt a mi hallgatóink vesznek részt tudományos diákköri tevékenységben. A fiatal oktatókat belső pályázatok útján segítjük.

– Lépést tartani a rohamos műszaki fejlődéssel nagy jelentőségű lehet az állatorvoslásban elsődleges diagnosztika szempontjából is.

– Igen, fontos a modernizáció, de az alapképzésünk klasszikus jellegét meg kell tartani. Azt vallom, hogy a poroszos, hagyományos alapképzésre tud egy egyetem építkezni, nem hiszek a liberális oktatásban. Ugyanakkor a modern klinikai képzésben a legkorszerűbb műszerek beszerzésére van szükség, különben lemaradunk a versenyben. Egyébként a kisállatklinikánk világszínvonalon működik. További beruházásra van szükség azonban lóklinikánkon, amely Üllő-Dóramajorban épült fel, ahol van egy tangazdaságunk is. Ahhoz, hogy több millió forint értékű lovak diagnosztizálása megfelelő legyen, modern CT-, MRI-berendezések szükségesek. Bízom abban, hogy a Kincsem Nemzeti Lovasprogram ehhez hozzá fog minket segíteni.

– Milyen a hazai állatorvo­sok, illetve rendelőik műszaki fel­szereltsége?

– Óriásit fejlődött az elmúlt huszonöt évben. Budapesten rengeteg kisállatklinika van, amelyek felszereltségét a kamarai jogszabályok szigorúan meghatározzák. A rendelők maximálisan versenyképesek Európa állatklinikáival. A kedvtelésből tartott állatok esetében az a helyzet, hogy a tulajdonosok hajlandók áldozni a kezelésekre. Egészen más például egy sertéspraxis, hiszen a sertéseket általában a húsuk miatt tartják, vágóhídra kerülnek, ezért mérlegelni kell, mennyibe kerül a gyógyításuk. Sertésnél például nem végeznek el szívműtétet, mert egy sertés hatvanezer forint, a szívműtét viszont háromszázezer. Haszonállatoknál tehát fontosabb a prevenció.

– Merre indulnak a szakmán belül a végzett hallgatók?

– Hallgatóink motivációja elsősorban az állat- és természetszeretet. Van egy elképzelésük, de aztán az egyetemi évek alatt, megismerve a különböző lehetőségeket, gyakran előfordul, hogy változtatnak a terveiken. A vidéki praxisnak van perspektívája, az agrárium helyzetével, az állatállomány alakulásával függ össze dolog. Sajnos manapság a háztájiban tartott állatok száma igen alacsony, de bízom abban, köszönhetően a GMO-mentességünknek is, hogy a bio- és minőségi áru előállítása egyre több állatorvost igényel. Az állattenyésztéssel szinkronban kell mozognia a haszonállat-orvoslásnak, és öröm, hogy ez a hallgatóinknak újra jelentős részét érdekli, és egyre többen szeretnének vidéken elhelyezkedni. Különösen üdvözlendő, hogy a magyar hallgatók túlnyomó többsége itthon akar dolgozni.

– A szakmai tudás mellett erkölcsi alapokat is kapnak a hallgatók? Tanulnak például bioetikát?

– Igen. Az élelmiszer-biztonság például nemcsak egy tantárgy, hanem lehetőség szerint minden tantárgyba becsempésszük, így a kémiába, az anatómiába, az élelmiszer-higiéniába vagy a vágóhidakról folytatott tanulmányokba. Tanulják a magyar állatorvoslás történetét, ami erősíti az identitástudatukat. Vagy van egy állatorvos-hivatás című tantárgy, amelyet olyanok oktatnak, akik nem az egyetemen dolgoznak. És ott az igazságügyi vagy most már törvényszéki állatorvostani tanszék, ahol szavatossági esetekről esik szó, rendészeti, állatvédelmi intézkedésekről, karanténozásról, az élőállat-szállítás és a vágóhidak előírásairól. Ellenőrizni, betartatni ezeket szintén állatorvosi feladat.

– Milyen kutatások folynak most az egyetemen?

– Kiemelkedő kutatások folynak például a lógyógyászat területén, a ló végtag-megbetegedéseivel kapcsolatban, humánorvosokkal együtt dolgoznak a térdízületek gyógyításán, porckopások kezelésén. Vagy a virológia: fertőzések, járványok esetén meg lehet állapítani, hogy az adott vírus milyen típusba tartozik, pontosan honnan, melyik országból érkezett. De sorolhatnám a parazitológiát, a szervátültetéseket, az idegrendszeri kutatásokat, állatkerti állatok műtéti technikáját… Az egzotikus állatoknak külön tanszéket hoztunk létre. Foglalkozunk törött szárnyú madarakkal és művégtagos kutyákkal. Tény, hogy számtalan, korábban elképzelhetetlen eredmény születik. Amint mondtam, nem a múltban élünk, hanem felelősséggel a múltnak, de a jövőnek is, haladunk előre.