Belföld

Nem igazolódott a Tanítanék félelme

Az ágazati írásbeli vizsga „korrekt volt, alkalmas a tudás mérésére”, de nem lesznek tömeges bukások a szakérettségiken sem

A kockás ingesek aláírásgyűjtése és tüntetései mögötti félelem nem igazolódott: botrányok nélkül zajlik a szakmai érettségi. A Tanítanék Mozgalom ezt most azzal magyarázza, hogy a vizsgázók túlzottan leegyszerűsített kérdéseket kaptak az írásbelin, a lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban ezt cáfolták.

diákok
Sikerrel vették az akadályokat a diákok (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

„Lebutította” a szakmai érettségiket a kormány, hogy elkerülje a tömeges kudarcot – állítja most a Tanítanék Mozgalom, amely az érettségi előtt külön weboldalt nyitott a panaszok számára. Bár állítólag már több mint harminc problémás esetet jeleztek nekik, valószínűleg csalódás a számukra, hogy elmaradt a tömeges felháborodás, miután hónapokon keresztül azzal riogattak a kockás ingesek, hogy az új szabályozás ellehetetleníti a szakgimnazisták jövőjét.

Amint arról lapunk is beszámolt, a Tanítanék Mozgalom aláírásgyűjtést indított és februárban tüntetést is szervezett a kötelező ágazati érettségi bevezetésének módja ellen, mivel felháborítónak tartotta, hogy a részletes követelmények csak tavaly decemberben jelentek meg, így szerintük a diákoknak nem volt elég idejük felkészülni a számonkérésre. Az oktatási államtitkárság viszont rámutatott, a szabályok változásáról idejében értesülhettek az oktatók és a tanulók, hiszen a vonatkozó rendelet 2015-ben lépett hatályba, vagyis az érintettek vizsgája előtt két évvel, azt pedig már korábban is lehetett tudni, hogy ágazati lesz az ötödik érettségi vizsgatárgy a szakgimnáziumokban. A részletes követelmények, vagyis az ágazati tételsorok ugyancsak nem okozhattak meglepetést azoknak, akik az adott szakma alapjait elsajátították.

Mindezek ellenére a kockás ingesek tovább aggódtak, s az írásbeli érettségi előtt levelet írtak a szakgimnáziumok vezetőinek, amelyben felhívták figyelmüket a változásokra – ha esetleg az igazgatók nem lennének tisztában velük. Értesítették például őket arról, hogy a mintafeladatsorok „döbbenetes hibákkal terhelten kerültek ki az internetre”, ezért „szeretnék”, ha az intézményvezetők „odafigyelnének arra, hogy majd élesben ilyen hibák ne fordulhassanak elő”. „Figyelni fogunk, figyeljenek oda Önök is” – hangsúlyozta kioktató levelében a Tanítanék.

A mozgalmárok ébersége dicséretes, azonban az írásbeli érettségi úgy zajlik, hogy a diákokkal párhuzamosan szaktanárok is megoldják a feladatsorokat, és azonnal, online jelzik az esetleges hibákat a kérdéseknél, amelyeket így lehetőség szerint menet közben javítani lehet, s a maturálók a már módosított feladatokat oldják meg. Más esetben a javítókulcsot változtatják meg, s a tanárok a javításnál vannak tekintettel az értelmezhetetlen vagy nem egyértelmű kérdésekre. Az ilyen kisebb, korrigálható bakikon túl generális problémákat a Tanítanék sem talált a jelek szerint az érettségin, s már a szakgimnazisták tömeges bukását sem vizionálják. Nem véletlenül.

A lapunknak nyilatkozó intézményvezetők szerint ugyanis – az írásbelik értékelésének jelenlegi, még nem végleges fázisában – kijelenthető, hogy a diákok „sikerrel vették az akadályokat”, jó eredményeiken pedig a szóbeli során majd még javíthatnak is. Ennek azonban nem az az oka, hogy – amint azt a kockás ingesek állítják – a feladatokat nevetségesen leegyszerűsítették volna. A szakmai érettségi „korrekt volt, abszolút alkalmas a tudás mérésére”, viszont a tanárok, „akik húsz–harminc éve oktatják már az adott tárgyakat, és sikeres tanítványokat akarnak képezni, tökéletesen tisztában vannak azzal, mi az a tudás, amely számon kérhető egy szakmai vizsgán – amely gyakorlatilag megfelel egy szakmunkásvizsga szakmai részének”. Nem néhány hét alatt kellett tehát felkészíteni a diákokat az érettségire, hanem négy év alatt – érvelt lapunknak az egyik szakképzési centrum főigazgatója.

A mozgalmárok ebben az ügyben egyébként sem élveznek túl nagy támogatást, még Facebook-oldalukon is megjelennek kritikus hangok. Az egyik pedagógus hozzászóló pél­dául azt írta, „ha valaki céltudatosan jelentkezik egy ilyen iskolatípusba, amely szakmát ad a kezébe, folyamatosan tanulja a készségeket, és eljut az érettségi kapujába, mindemellett az állam rengeteg pénzt fordít a képzésére, oktatására, akkor ne kelljen a tudásáról számot adnia?! Én azt látom, gyakorló tanárként, azok a diákok, akik menedékhelynek tartják a szakgimnáziumokat, és semmiféle motivációjuk nincs, ráadásul végiglógják a négy évet, azok ágálnak a rendelet ellen. Ha valaki céltudatos és elhivatott, minden gond nélkül abszolválja ezt a megmérettetést.”