Belföld
Nem érte váratlanul a diákokat a változás
„Az érettségi vizsgakövetelmények módosításának célja a nemzeti alaptantervvel és a kerettantervekkel való összehangolás volt”
Szakképzésben tanuló diákok kérését felkarolva aláírásgyűjtést indított nemrég a Tanítanék Mozgalom az érettségivel kapcsolatban. Egyrészt azt szorgalmazza, hogy legyen szabadon választható az ötödik érettségi tantárgy a szakgimnazisták számára, másrészt, hogy ne legyen nehezebb az idén az idegen nyelvi vizsga. A kezdeményezés támogatóit a mozgalom várja február elsejei, Kossuth téri tüntetésére is.
Az emberi erőforrások miniszterének, a témában érintett államtitká-roknak és az oktatási jogok biztosának címzett levelükben az érettségire készülő diákok kérésüket azzal indokolják, hogy csupán tavaly december 29-én váltak ismertté a pontos érettségi követelmények a szakképzésben tanulók számára. „Mi vagyunk az első olyan évfolyam, amelyiknek már kötelező szakmai tantárgyból érettségizni. Ám hogy ez a szakmai érettségi pontosan milyen tantárgyakból áll össze, hogy milyen szintű követelményeket támasztanak velünk szemben, az még a 2016/2017-es tanév elején is tisztázatlan volt” – írják. Emellett azoknak is kötelező a szakmai érettségi, akik pályát módosítanának, de ők a továbbtanuláshoz szükséges tárgyat csak hatodik érettségi tárgyként választhatják, így pedig a szakmai érettségi feleslegesen veszi el az időt és az energiát a többi tantárgytól – érvelnek.
A másik kérésüket azzal magyarázzák, hogy középiskolai tanulmányaik utolsó negyedében derült ki, az idegen nyelvi érettségi követelmény magasabb lesz, mint eddig. Ám szerintük ezzel „nem a teljesítmény fog nőni, csak a szorongás és a kudarcot vallók száma”, hiszen a nyelvóráik száma nem növekedett. Megjegyzik, „a szakképzésben tanulók között meglehetősen nagy arányban vannak jelen tanulási nehézséggel küzdő, részképesség-zavaros tanulók, akik számára a követelmények változtatása nélkül is kihívást jelent az érettségi”. „Február 15-ig kell a vizsgákra jelentkeznünk, még nem késő, adjanak nekünk esélyt! Önöknek egy tollvonás. Nekünk az életünk és a jövőnk!” – fogalmaznak a levélben.
A felvetett problémákkal kapcsolatos megkeresésünkre az oktatási államtitkárság rámutatott: a 2016. január 1-jén hatályba lépő rendelkezés szövege már 2012. december 16-tól megismerhető volt, a diákok tehát már az iskolába való jelentkezésük előtt tudhatták, hogy a 2016/2017-es tanév május–júniusi vizsgaidőszakától a szakgimnáziumokban a kötelezően választandó vizsgatárgyak helyébe a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy kötelező ötödik érettségi vizsgaként kerül.
Az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló, 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet (vagyis az érettségi vizsgaszabályzat) értelmében „az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni” – folytatja levelében a szaktárca, hozzáfűzve, a vizsgaszabályzatot módosító 5/2016. (I. 22.) kormányrendelet hatályon kívül helyezte a szakmai előkészítő vizsgatárgyakat 2017. január 1-jétől, ezért ettől az időponttól érettségi vizsgát sem lehet tenni belőlük. A hatályos jogszabályok szerint tehát minden olyan vizsgázónak, aki szakgimnáziumban tanul, kötelező ágazati érettségi vizsgát tennie a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakától – összegezte az államtitkárság, kiemelve, hogy már a 2015-ben – vagyis az érintettek érettségi vizsgája időpontját megelőzően két évvel – megjelent rendelet alapján ismertek voltak a megváltozott követelmények.
Az idegen nyelvi vizsgával kapcsolatban a legfontosabb változtatás, hogy „teljesíthetővé teszi mind az első, mind a második idegen nyelv esetében a Közös Európai Referenciakeret szerinti B1 szint elérését, ami már az önálló nyelvhasználó szintje” – közölte az államtitkárság. Hangsúlyozva: lehetőség, sőt elvárás, hogy idegen nyelvből már a középszinten érettségizők is jussanak el a használható nyelvtudásig. „Tekintettel arra, hogy az érettségi vizsgakövetelmények módosításának célja a Nemzeti alaptantervvel és a kerettantervekkel való összehangolás volt, a tanulók már eszerint kapták a felkészítést a 9. évfolyamtól, a NAT és a kerettantervek ugyanazt a KER-szint elérést (B1) tűzték ki, mint később az azzal összhangban megalkotott vizsgaszabályzat” – szögezte le a szaktárca. „Egységesítésre kerültek az élő idegen nyelvek vizsgaleírásai, részletes követelményei, feladattípusai. Eddig külön létezett angol, német, spanyol stb. vizsgakövetelmény, azonban a módosítás által közeledtek egymáshoz az érettségi vizsgák mindkét szinten, ami erősíti az egységesebb szemléletű, a kommunikatív kompetencia elérését célzó nyelvoktatást is” – magyarázza levelében az államtitkárság.
Készségeket mér a középiskolai felvételi
Véget ért az első fél év a köznevelésben, és ma írják a tanulók – csaknem hetvenezren – a középiskolai felvételi vizsgát. A vizsga elsődleges célja az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt – közölte az Oktatási Hivatal. Hozzáfűzve, a feladatlapokat készítő – gyakorló pedagógusokból álló – bizottságok a Nemzeti alaptanterv alapján állították össze a feladatsorokat. „Munkájukban alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek.” Az írásbeli eredményéről február 9-ig tájékoztatják a jelentkezőket. Pótló vizsgát azok írhatnak majd, akik a mostani írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód.