Nem elég a finomhangolás az elit gimnáziumok szerint

Miközben hetek óta a miskolci Herman Ottó Gimnázium ellenzéki pártok által felkarolt, gyakorlatilag a polgári kormány összes oktatáspolitikai intézkedésének eltörlésére irányuló lázadása áll a figyelem középpontjában, és a Tanitanek.hu oldalon a „hermanosokhoz” csatlakozók száma már tizennyolcezer fölötti (igaz, az egyetértés kinyilvánításához bármilyen nevet be lehet írni, és a többszöri aláírást sem akadályozza meg semmi), kevés szó esik egy másik kezdeményezésről, amely azonban jóval sikeresebbnek tűnik – ez az ÉGIG, vagyis az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma. (Azokról az állami és egyházi fenntartású intézményekről van szó, amelyek évről évre vezetik a tanulmányi és felvételi eredmények alapján készülő országos listákat.)

A tucatnyi rangos gimnázium igazgatója tavaly év elején találkozott először a köznevelési államtitkárság vezetőivel, novemberben pedig a tárcának címzett nyílt levélben foglalták össze részletes, konkrét javaslataikat a pedagógus önértékeléssel kapcsolatban. Decemberben – miután az államtitkárságtól nem kaptak választ – újabb levélben jelezték, hogy törekvésükhöz már kilencvenkilenc állami, egyházi és alapítványi fenntartású intézmény igazgatója csatlakozott. Végül január 14-én, majd 21-én tárgyalóasztalhoz ültek a tárca képviselőivel, s ez utóbbi, csütörtöki találkozót követően az ÉGIG honlapján közölték: államtitkársági szinten minden kérdésben sikerült megállapodniuk, már csak miniszteri döntésre várnak. Mivel mára az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót hirdetett az oktatásról, valószínű, hogy megnyugtató módon sikerül rendezni az önértékelési rendszer problémáit.

Arra, hogy milyen lépések várhatók, az ÉGIG közleményéből következtetni lehet. Ennek egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy nem elegendő az államtitkárság által eddig hangoztatott „finomhangolás”, a változások nem várhatnak 2017-ig „a köznevelési intézményekben uralkodó, robbanás-közeli hangulat miatt.” Február közepéig – a 2016. évi tanfelügyeleti rendszer tényleges indulása előtt – szülessenek meg a korrekciók, addig legyen moratórium az önértékelés és a tanfelügyelet végrehajtására – javasolják.

Az ÉGIG szerint az értékelési rendszer bonyolultsága magát az értékelést teszi hiteltelenné. Holott „a pedagógustársadalmat meg kell nyerni ennek az ügynek, mert ellenkező esetben vagy lázad, vagy kuncog az egészen, vagy gépiesen végrehajt, a legkevesebb energiát befektetve, lepapírozva az egészet. A rendszer egyszerűsítését, lassítását akarjuk tehát, mégpedig azonnal” – írják az igazgatók.

Tapasztalataik alapján a minősítés, tanfelügyelet és önértékelés együttesen elviselhetetlen terhet jelent az érintetteknek. „A jelenlegi tervek szerint a 2016. évi minősítési eljárásba bekerült pedagógusok többsége egy-két hónapon belül esik át három, lényegében azonos szempontokon alapuló értékelésen.” Ezért javasolják, hogy a minősítéshez ne kapcsolódjon önértékelés, a tanfelügyelet pedig egy-két évvel előzze meg a minősítési eljárást, így a szaktanácsadás valódi segítséget adhat a minősítésre való felkészülésben. Az értékelési szempontok egyszerűsítésére is szükség van szerintük, mivel „a hetvenhét indikátor túl sok, nem ad módot reális értékelésre, a sok részpontszám miatt pedig előfordul, hogy súlyos hiányosságok ellenére az értékelt pedagógus magas százalékot ér el, hiszen elvész a jelentősége, ha egy-egy, egyébként alapvető indikátorra alacsony pontszámot kap”. A tanfelügyelő legyen szakos tanár, mivel szaktárgyi tudás értékelése másként lehetetlen. Felhívják a figyelmet az adatvédelmi problémákra, arra például, hogy a szakértők, tanfelügyelők otthonukban tárolnak dokumentumokat. A személyes adatok védelme érdekében az önértékelés eredményeit szerintük az iskolának kell őriznie az adott tanár személyi anyagában. Ellenzik a központi informatikai rendszerbe való feltöltést.

Az intézmények kapjanak lehetőséget saját önértékelési rendszer kidolgozására, vagy a már működő rendszerük további alkalmazására, azzal, hogy azt az oktatásirányítás bármikor ellenőrizheti – indítványozza az ÉGIG. A szülői, tanulói kérdőíveket az iskolák állítsák össze, saját igényeiknek megfelelően. Emellett lényegesnek tartják, hogy „a munkahelyi légkör további rombolásának megakadályozására a munkatársi kérdőíveket töröljék el, ne kelljen önértékelési csoportokat alakítani”.