Nehezen megy a tanultak használata

Még problémát okoznak a komplex feladatok (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

A jó oktatáshoz a jó tanáron és annak módszertani felkészültségén kívül elengedhetetlen az egyenlőség, de még inkább a méltányosság elvének alkalmazása is – jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár tegnap az ELTE-n rendezett, a nemzetközi tanulói teljesítménymérések eredményeit bemutató konferencián. Nem csupán az egyenlő feltételek és lehetőségek fontosak szerinte az oktatásban, hanem az is, hogy minden diák – méltányosan – azt a segítséget kapja meg, amire szüksége van. Ezt, vagyis az esélynövelést szolgálják a most induló programok, amelyek összértéke százkilencvenhárommilliárd forint, célterületeik pedig többek közt a kisgyermekkori nevelés, az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem, a digitális kompetenciák erősítése, a pályaorientáció. Az államtitkár szólt arról is, bár lényeges, hogy folyamatosan emelkedik az oktatásra fordított költségvetési forrás – idén eléri a kétezermilliárd forintot –, annak hatékony felhasználása fontosabb. Vannak országok, ahol jóval többet költenek erre a célra, a tanulók mégsem szerepelnek jobban a nemzetközi felmérésekben – hangsúlyozta Palkovics László.

A „jó tanárok” szerepét kiemelve elmondta, az előmeneteli rendszert „még alakítani kell”, úgy, hogy a teljesítményt is elismerje. A pedagógusképzésben pedig szükség van az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának erősítésére, utóbbi szerepének növelésére, kicsit a duális képzésekhez hasonlóan, hogy a hallgatók ne tanulmányaik vége felé találkozzanak először az iskolás gyerekekkel. Az új továbbképzési rendszerben minden egyetemnek szerepe lesz – közölte az államtitkár, hozzáfűzve, a százhúsz, továbbképzéssel töltött óra hét év alatt nagyon kevés, a kiváló eredményeket felmutató Szingapúrban például évente száz óra továbbképzésen vesznek részt a tanárok.

Amint az az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által az iskolások képességeit mérő program (PISA) 2015-ös kutatásának tegnap nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderült: romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben. A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban, az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A felmérésben 540 ezer tizenöt éves diák vett részt 72 országban, ebből hazánkban kétszáz iskola csaknem ötezer-hatszáz tanulója.

A konferencián a PISA-teszttel együtt értékelték a tantervi tudást vizsgáló TIMSS-felmérést, valamint az országos kompetenciaméréseket is: az összkép azt mutatja, hogy a negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős tantervi tudással bírnak, ám ezeket az alapokat a tizenöt évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni. Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője rámutatott, a tanulók szociális összetétele, családi háttere jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket. A TIMSS természettudományi és matematikatesztjein a magyar 4. és 8. osztályos diákok olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország, Lengyelország, Svédország és Norvégia.

A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos – szögezte le Palkovics László az eredményeket kommentálva a távirati irodának. Az államtitkár szerint a 2015-ös PISA-mérésre a két évvel korábban bevezetett új tanterv még nem volt hatással. Megjegyezte továbbá: a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Viszont a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg. Az új Nemzeti alaptantervben azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen, mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem – magyarázta az oktatási államtitkár.

Megjelent a kormányzati honlapon a köznevelési statisztikai gyorstájékoztató. E szerint a köznevelésben jelenleg összesen egymillió-ötszázkilencvenhatezer tanuló vesz részt, 45,8 százalékuk a Klik által, 14,4 százalékuk a Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott intézményekben, 2,8 százalék egyéb állami szervek intézményeiben, 18,3 százalék önkormányzati, 13 százalék egyházi, 5,8 százalék pedig alapítványi és egyéb magán fenntartású óvodákban és iskolákban. Az óvodába járó gyerekek száma 317 ezer, a kötelező óvodáztatás alól ezerkétszáz gyermeket mentettek fel. Családi napközi keretében hatvannyolc gyermek teljesíti óvodakötelezettségét. Nappali rendszerű általános iskolába 741 ezren járnak, ez háromezer-nyolcszázzal kevesebb az előző évi létszámnál, a pedagógusok száma viszont hetvenhétezer-hatszáz, ami ötszázzal több a tavalyinál. A sajátos nevelési igényű tanulók száma ötvennégyezer-hétszáz, hetven százalékukat integráltan oktatják. A középiskolások közül gimnáziumban száznyolcvanegyezren, szakgimnáziumban százhatvanhétezren, szakközépiskolában hetvennyolcezren, szakiskolában ötezer-nyolcszázan, készségfejlesztő iskolában ezerháromszázan tanulnak. A középfokú felnőttoktatásban csaknem kilencvennyolcezren vesznek részt, harmincnégy százalékkal többen, mint tavaly.