Belföld
Mobilitási ablak a nyelvtanításban
„Áthallgatást” elősegítő ösztöndíjprogram indul külföldi egyetemeken
A felsőoktatásban az idegennyelv-tudás aktív, alkotó módon történő használatának elősegítése a cél – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Rétvári Bence felidézte: 2015 szeptemberétől hatályos az a törvényi szabályozás, amely szerint a felsőoktatási intézménynek biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében nem magyar nyelven oktatott tárgyat az összes előírt kredit tíz százalékáig terjedően külön költség, illetve térítési díj fizetése nélkül vehessen fel.
A tartalomalapú nyelvoktatás – folytatta Rétvári – lehetővé teszi az alkotó módon történő idegennyelv-használatot (mint például idegen nyelven tantárgy felvételét, idegen nyelvű szakirodalom feldolgozását, idegen nyelven szemináriumi dolgozat készítését, külföldi részképzést, külföldi szakmai gyakorlat végzését, illetve ennek a tanulmányokba történő beszámítását, elismerését).
A külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott részképzést Magyarország különösen támogatja, a hallgatók három–tizenkét hónapra utaznak külföldre félév-áthallgatásra vagy két-tizenkét hónapos külföldi szakmai gyakorlatra – közölte az államtitkár. A hallgatói mobilitási programok legfőbb előnye, hogy a nyelvtanulás mellett olyan készségekkel gazdagodnak a résztvevők, amelyek segítik az elhelyezkedésüket a diplomaszerzés után. Megjegyezte, a tapasztalatok beépítésével az intézmények is versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a nemzetközi együttműködések révén növelhetik elismertségüket, s így a beiskolázási mutatóik is javulhatnak. A magyar felsőoktatási intézmények a mobilitási programok keretében egyre több képzési együttműködésben vesznek részt.
A hallgatók számára elérhető az Erasmus program, amelynek szinte minden magyar felsőoktatási intézmény részese lett – mutatott rá Rétvári Bence. A Campus Mundi program szintén jelentős forrással támogatja a felsőoktatási hallgatók külföldi részvételét, ezzel az ösztöndíjjal a világ bármely országában, bármely tudományterületen részt vehet a hallgató féléves részképzésen, szakmai gyakorlaton, rövid tanulmányúton. A mobilitási programok sorát folytatva az államtitkár kitért a Stipendium Hungaricum programra, amely ösztöndíjat és képzési költséget ad a bilaterális államközi megállapodások alapján Magyarországra érkező külföldi hallgatók részére, így növeli a külföldi hallgatók létszámát s ezzel az idegen nyelvű képzések számát is.
Végezetül Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy nemsokára megjelenik a „mobilitási ablak” a képzésekben. A mobilitási ablak egy, a tantervbe épített időszak, amelyet a 2019/2020. tanévtől indítandó alap- és mesterképzéseknél már biztosítania kell a felsőoktatási intézményeknek. Az eseti mobilitási formák és megállapodások helyett rendszert teremt, a mobilitás így teljes egészében tervezhetővé válik – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, erre fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek. Kiemelte, hogy a mobilitási ablak előnyt jelent az oktatók számára is, egyrészt a tervezhetőséggel, másrészt lehetőséget ad nemzetközi környezetben való oktatásra, tapasztalatcserére, ezzel pedig szakmai fejlődésre, a szakmai idegen nyelv rendszeres használatára, a nyelvtudás fejlesztésére.
A tartalomalapú nyelvoktatás – folytatta Rétvári – lehetővé teszi az alkotó módon történő idegennyelv-használatot (mint például idegen nyelven tantárgy felvételét, idegen nyelvű szakirodalom feldolgozását, idegen nyelven szemináriumi dolgozat készítését, külföldi részképzést, külföldi szakmai gyakorlat végzését, illetve ennek a tanulmányokba történő beszámítását, elismerését).
A külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott részképzést Magyarország különösen támogatja, a hallgatók három–tizenkét hónapra utaznak külföldre félév-áthallgatásra vagy két-tizenkét hónapos külföldi szakmai gyakorlatra – közölte az államtitkár. A hallgatói mobilitási programok legfőbb előnye, hogy a nyelvtanulás mellett olyan készségekkel gazdagodnak a résztvevők, amelyek segítik az elhelyezkedésüket a diplomaszerzés után. Megjegyezte, a tapasztalatok beépítésével az intézmények is versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a nemzetközi együttműködések révén növelhetik elismertségüket, s így a beiskolázási mutatóik is javulhatnak. A magyar felsőoktatási intézmények a mobilitási programok keretében egyre több képzési együttműködésben vesznek részt.
A hallgatók számára elérhető az Erasmus program, amelynek szinte minden magyar felsőoktatási intézmény részese lett – mutatott rá Rétvári Bence. A Campus Mundi program szintén jelentős forrással támogatja a felsőoktatási hallgatók külföldi részvételét, ezzel az ösztöndíjjal a világ bármely országában, bármely tudományterületen részt vehet a hallgató féléves részképzésen, szakmai gyakorlaton, rövid tanulmányúton. A mobilitási programok sorát folytatva az államtitkár kitért a Stipendium Hungaricum programra, amely ösztöndíjat és képzési költséget ad a bilaterális államközi megállapodások alapján Magyarországra érkező külföldi hallgatók részére, így növeli a külföldi hallgatók létszámát s ezzel az idegen nyelvű képzések számát is.
Végezetül Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy nemsokára megjelenik a „mobilitási ablak” a képzésekben. A mobilitási ablak egy, a tantervbe épített időszak, amelyet a 2019/2020. tanévtől indítandó alap- és mesterképzéseknél már biztosítania kell a felsőoktatási intézményeknek. Az eseti mobilitási formák és megállapodások helyett rendszert teremt, a mobilitás így teljes egészében tervezhetővé válik – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, erre fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek. Kiemelte, hogy a mobilitási ablak előnyt jelent az oktatók számára is, egyrészt a tervezhetőséggel, másrészt lehetőséget ad nemzetközi környezetben való oktatásra, tapasztalatcserére, ezzel pedig szakmai fejlődésre, a szakmai idegen nyelv rendszeres használatára, a nyelvtudás fejlesztésére.