Milliárdokból megújuló köznevelés

Program indul a kistelepülési iskolák fejlesztésére is (Fotó: Hegedüs Róbert)

Legyünk nyitottak, menedzseljük professzionálisan a változásokat – szólította fel kollégáit a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) budapesti elnöke, Puszter Bernadett az NPK által a „köznevelés aktualitásairól” szervezett tegnapi konferencián. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a kihívásokkal és célokkal kapcsolatban elsőként a korai fejlesztésről beszélt, amelyben a szakszolgálati rendszer működésének következtében növekszik az ellátottak száma, jelenleg nyolcvannégyezer speciális nevelési igényű és nyolcvanháromezer beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermeket tartanak nyilván. Ellátásukhoz több szakemberre lenne szükség, s az igényt tovább fokozhatja egy 5,7 milliárd forintos, a kockázatok mielőbbi kiszűrésére irányuló projekt. Az értelmi fogyatékos gyermekek érdekében 6,5 milliárdos, a szakszolgálati rendszer fejlesztésére ötmilliárdos projekt indul. A nemzetközileg elismert óvodai nevelés további fejlesztését egy hárommilliárdos projekt szolgálja majd.

Sipos Imre beszélt arról is, hogy a gyermeklétszám-csökkenés után most viszonylagos stabilitás jellemzi a köznevelési létszámokat, középszinten gimnáziumokban tanul a gyermekek negyven, szakgimnáziumokban szintén negyven, szakiskolákban pedig húsz százaléka. Kitért arra, hogy a kompetenciamérések eredményei szerint nagy különbség van a nagyvárosok és a falvak iskolái között, ezért egy nyolcvanmilliárdos program indul, amelynek keretében az „együtt álló” kistelepüléseknél egy központi iskolát kiemelten fejlesztenek majd. Ez azonban nem jelenti majd a kisiskolák bezárását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére növekszik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak száma. Megjegyezte viszont, minden évben jóval kevesebben jelentkeznek pedagógusminősítésre, mint a meghatározott keretszám.

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke a konferencián úgy értékelt: sikerült megoldani a fenntartás két alapvető problémáját, a forráshiányt és a szerkezeti gondokat. Szeptembertől elkezdődött az ötvennyolc egység modellezése, hogy biztosak lehessenek abban, január elsejétől valóban működőképesek lesznek az önálló tankerületek. Az új tankerületi központok „huszonegyedik századi”, gyors, eredményes hivatalok lesznek – szögezte le, hozzáfűzve, lesznek olyan központok, amelyek kihelyezett irodát is működtetnek. Már nincsenek likviditási problémák, a pár százezres aktuális tartozás technikai okokra vezethető vissza, és még ez is csökkenhet az új rendszerben. A fenntartó saját erőből jelenleg nem tervez fejlesztéseket, de ez azért van, mert óriási összegű uniós projekteket készítettek elő: nyolcvanötmilliárd forintból infrastrukturális, huszonnyolcmilliárdból energetikai, 56,5 milliárdból informatikai és huszonkétmilliárdból módszertani fejlesztések indulnak – sorolta a tanácskozáson a Klik vezetője.