Menedzserek kellenek a Klik megújításához

Szeptemberben az új tanév már egy jelentősen átalakított intézményfenntartói szerkezettel indulhat. A Klik valószínűleg megmarad, azonban menedzsment szemléletű, rugalmasabb működést vár tőle a humántárca, ennek érdekében decentralizálják a szerkezetét, és módosítják a beszerzések, közbeszerzések, valamint a hatáskörök szabályozását is. Palkovics László oktatási államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a százkilencvennyolc tankerület sok, a körzeti alközpontok számát csökkenteni kell.

A nagy felháborodást kiváltó eseteket – mint például a gázszolgáltatás felfüggesztése kifizetetlen számlák miatt – azonban véleménye szerint nem feltétlenül a rendszer hibái okozzák, hanem felmerülhet személyes felelősség is, a „menedzsment szemléletű” Klikre való áttérés minden bizonnyal személycseréket is jelent majd. E mellett a Klik hiányát konszolidálni kell, és idén már nem fordulhat elő a tartozások újratermelődése. Palkovics jelezte, lesz központi forrás az intézményfenntartó költségvetésének bővítéséhez.

Az „azonnal”, vagyis az új tanévig elintézendő problémák között szerepel a kifizetések elmaradásának rendezése, a nyugdíjas kort elérők továbbfoglalkoztatása, valamint a tanfelügyeleti és önértékelési folyamatok átalakítása. Ez utóbbiról már meg is született a döntés, amint azt korábban megírtuk, egyszerűsödnek az eljárások dokumentumai, a kérdőívek és jegyzőkönyvek, továbbá azoknak a pedagógusoknak, akik minősítésen esnek át, három évig nem kell tanfelügyeleti ellenőrzéstől tartaniuk, így országosan kilencezer vizsgálat marad el.

A köznevelési kerekasztallal együttműködve megoldandó feladatok prioritás szempontjából második – középtávon, tehát egy-két éven belül esedékes – csoportjába sorolták a pedagógus-előmeneteli rendszer felülvizsgálatát, a további adminisztrációcsökkentést, a pedagógusképzés tartalmi fejlesztését, a továbbképzési rendszer átalakítását, valamint a tankönyvekkel, kerettantervvel, a diákok terhelésével kapcsolatos kérdéseket. Bár a kilencosztályos általános iskoláról való esetleges döntés már a harmadik – tehát hosszú távon tárgyalandó – prioritáscsoportban szerepel, nyilvánvalóan nem választható el a Nemzeti alaptantervnek a vonatkozó törvény szerint 2017-18-ban szükséges felülvizsgálatától – amint egyébként a tanulói óraszám vagy a tankönyvkérdés sem. A plusz egy évfolyam bevezetése körüli szakmai viták most a kerekasztal tagjaira várnak.

Átalakul az Oktatási Hivatal (OH) is, a tárca másik háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) pedig megszűnhet, az államtitkár véleménye szerint az OFI hatósági feladatait az OH-nak kellene átvennie, a tartalmi részt, tehát például a tankönyvfejlesztést és a pedagógus-továbbképzéseket pedig az egyetemeknek.

A köznevelési kerekasztal munkacsoportjaiba a kerekasztal résztvevői további szakembereket is bevonhatnak, például civil szervezetek képviselőit. A hat munkacsoport közül háromnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma a „témafelelőse” – azaz koordinátora –, ezek a „pedagógusfoglalkoztatás”, a „fenntartói” és a „köznevelés irányítási” munkacsoport. A „tartalomfejlesztési” és a „gyermek, tanulói életutak” munkacsoport témafelelőse a Nemzeti Pedagógus Kar, a „pedagógushivatás” munkacsoportot pedig a Magyar Rektori Konferencia koordinálja. Maga a kerekasztal február–március folyamán kéthetente, azután havonta ülésezik majd.

A kerekasztalban születő megállapodások alapján az államtitkár ígérete szerint miniszteri döntések, jogszabályok várhatók.

Miután a köznevelési kerekasztal keddi, alakuló ülésén részt vett a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, Madarász Péter is, majd az egyeztetést követően elégedetten nyilatkozott arról, hogy minden fél meghallgattatott és valóban elindult az ágazat rendszerszintű újragondolása, tegnap a „pedagóguslázadást” annak idején a Herman Ottó Gimnázium levelével elindító Tanítanék Mozgalom közleményben határolódott el tőle. Madarász kedden bejelentette, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felkérésére segít „becsatornázni” az egyeztetési folyamatba a Tanitanek.hu honlap „hermanos” levelét aláíró iskolákat. A tegnapi – Törley Katalin, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium KT elnöke, Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium KT elnöke és Pukli István, a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója által jegyzett – közlemény viszont leszögezi, a kerekasztal működése, szereplői, szándékai számunkra elfogadhatatlanok. Szerintük a megjelent szervezetek nem kompetensek a köznevelés belső problémáit illetően. „Nem fogadjuk el a diktátumként ránk erőltetett játékszabályokat, valódi és rendszerszintű változásokat akarunk” – írják, hozzátéve, „a Herman igazgatója a saját nevében nyilatkozhat, mi viszont a 737 csatlakozó intézmény nevében nyilvánítjuk ki álláspontunkat”.

Palkovics: minőségi változást hozhatnak a konzisztóriumok a felsőoktatásban
Tanácsadó testületek 

(Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

Ünnepélyes keretek között átadták tegnap huszonkilenc állami felsőoktatási intézmény konzisztóriumi tagjainak megbízólevelét. Palkovics László oktatási államtitkár (képünkön) elmondta, a testületekbe a saját területükön kiváló munkát végző szakemberek kerültek, a konzisztóriumok tevékenysége minőségi váltást hozhat a felsőoktatásban, munkájukhoz a tárca minden támogatást meg fog adni. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kijelentette, az egyetemek vezetése nagy várakozással tekint az új testületekre, amelyek növelhetik a felsőoktatási intézmények nyitottságát a társadalom és a gazdasági élet felé.