Belföld
Menedzserburkot kapnak az iskolák
Az új fenntartói modell már július elsejével indulhat, az intézmények egységes állami működtetése pedig jövő januártól
Szó sincs számmisztikáról, az oktatásra fordított összeg valóban nő jövőre, akik ennek ellenkezőjét állítják, azok nem veszik figyelembe például azt, hogy a szakképző intézmények már a nemzetgazdasági tárcához tartoznak – magyarázta Palkovics László oktatási államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Intézményfenntartásra 103 milliárddal jut több 2017-ben, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését pedig már az idén is megemelték 95 milliárddal.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentésével kapcsolatban – miszerint megbukott az állami fenntartású és önkormányzati működtetésű modell –, Palkovics László emlékeztetett, a Köznevelési Kerekasztalnál is egyetértés volt abban, hogy a vegyes modell számtalan gondot okoz. Az állami köznevelési intézmények mintegy ötezer telephelyének nagyjából felénél az önkormányzat a működtető, ezen iskoláknál sok esetben nagyon nehéz eldönteni, kihez tartozik egy-egy feladat, ezért alacsony a hatékonyság. A megoldást a tárca az egységes állami működtetésben látja, a döntés a kormány kezében van, 2017 januárjától már az új modellben működhetnek az iskolák.
A Klik átalakításával létrejövő új rendszer azonban már az idén, július elsejével indul. Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke közölte, hat változatot tartalmazó javaslat került a kormány elé, de még nincs végleges döntés. A szakképzési centrumokhoz hasonló, önálló alapító okirattal rendelkező, önálló költségvetéssel gazdálkodó központok jönnek majd létre, amelyek mintegy „menedzserburokként” segítik a hozzájuk tartozó iskolákat. Az intézmények költségvetését velük együttműködve alakítják majd ki, olyannyira, hogy már az idei „újratervezésbe” is bevonják őket, s ennek támogatására külön tervező szoftver is készül – mondta Pölöskeiné.
Megjegyezte, a javaslat kimunkálásában nagymértékben támaszkodott a kerekasztal fenntartói munkacsoportjára, mivel ott tapasztalt iskolaigazgatók és polgármesterek egyaránt ülnek, így több oldal szempontjait kellett összehangolni. Az intézményvezetők például részleges munkáltatói jogkört szeretnének, a gazdálkodásba való nagyobb beleszólási lehetőséget, valamint „dinamikus költségvetést”, tehát, hogy ne kelljen minden izzócsere miatt a központba szaladni. Felvetődött az is, hogy rendelkezhessenek esetleges bevételeik egy részével – például ha kiadják a tornatermet, akkor a bérleti díj bizonyos százalékát fejlesztésre fordíthassák.
Lapunk kérdésére, miszerint a menedzserburokhoz nyilván menedzserek kellenek, azonban az eddigi problémák azt mutatják, hogy a tankerületekben kevés a jó menedzser, a Klik elnöke nem tagadta, hogy sok új vezetőre lesz szükség. Palkovics László az alaptanterv átalakításáról elmondta, az új NAT elfogadására 2017 végén kerülhet sor, és 2018 szeptemberétől vezetik be, felmenő rendszerben, ám eközben még dönteni kell a kilencedik évfolyam kérdéséről is. A „nemzeti minimumról” viszont szerinte már hónapokon belül lehet határozni. Ez azt jelentené, hogy az alaptanterv egy részét mindenütt tanítani kell, és lehetnek olyan iskolák, amelyek itt meg is állnak, de olyanok is, ahol pluszismereteket adnak a tanulóknak. Ezzel a helyi tantervben a mozgástér a jelenlegi tíz százalékról harmincra nőhet.
A szakszervezetek és civilek által követelt tankönyv-liberalizációval kapcsolatban Pölöskeiné kijelentette, „túldimenzionálják a tankönyvek szerepét”, hiszen a tankönyv csupán segédeszköz, alapvetően nem az határozza meg az oktatás minőségét. Egyébként hatvan kiadó háromezer-ötszáz-féle kiadványából választhatnak jelenleg is az iskolák, a pedagógusok. Felidézte, annak idején, amikor a tankönyvjegyzéken kétszer ennyi kiadvány szerepelt, gondot okozott, hogy a rendelés szétaprózódott, kis számban nem volt gazdaságos legyártani a könyveket.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentésével kapcsolatban – miszerint megbukott az állami fenntartású és önkormányzati működtetésű modell –, Palkovics László emlékeztetett, a Köznevelési Kerekasztalnál is egyetértés volt abban, hogy a vegyes modell számtalan gondot okoz. Az állami köznevelési intézmények mintegy ötezer telephelyének nagyjából felénél az önkormányzat a működtető, ezen iskoláknál sok esetben nagyon nehéz eldönteni, kihez tartozik egy-egy feladat, ezért alacsony a hatékonyság. A megoldást a tárca az egységes állami működtetésben látja, a döntés a kormány kezében van, 2017 januárjától már az új modellben működhetnek az iskolák.
A Klik átalakításával létrejövő új rendszer azonban már az idén, július elsejével indul. Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke közölte, hat változatot tartalmazó javaslat került a kormány elé, de még nincs végleges döntés. A szakképzési centrumokhoz hasonló, önálló alapító okirattal rendelkező, önálló költségvetéssel gazdálkodó központok jönnek majd létre, amelyek mintegy „menedzserburokként” segítik a hozzájuk tartozó iskolákat. Az intézmények költségvetését velük együttműködve alakítják majd ki, olyannyira, hogy már az idei „újratervezésbe” is bevonják őket, s ennek támogatására külön tervező szoftver is készül – mondta Pölöskeiné.
Megjegyezte, a javaslat kimunkálásában nagymértékben támaszkodott a kerekasztal fenntartói munkacsoportjára, mivel ott tapasztalt iskolaigazgatók és polgármesterek egyaránt ülnek, így több oldal szempontjait kellett összehangolni. Az intézményvezetők például részleges munkáltatói jogkört szeretnének, a gazdálkodásba való nagyobb beleszólási lehetőséget, valamint „dinamikus költségvetést”, tehát, hogy ne kelljen minden izzócsere miatt a központba szaladni. Felvetődött az is, hogy rendelkezhessenek esetleges bevételeik egy részével – például ha kiadják a tornatermet, akkor a bérleti díj bizonyos százalékát fejlesztésre fordíthassák.
Lapunk kérdésére, miszerint a menedzserburokhoz nyilván menedzserek kellenek, azonban az eddigi problémák azt mutatják, hogy a tankerületekben kevés a jó menedzser, a Klik elnöke nem tagadta, hogy sok új vezetőre lesz szükség. Palkovics László az alaptanterv átalakításáról elmondta, az új NAT elfogadására 2017 végén kerülhet sor, és 2018 szeptemberétől vezetik be, felmenő rendszerben, ám eközben még dönteni kell a kilencedik évfolyam kérdéséről is. A „nemzeti minimumról” viszont szerinte már hónapokon belül lehet határozni. Ez azt jelentené, hogy az alaptanterv egy részét mindenütt tanítani kell, és lehetnek olyan iskolák, amelyek itt meg is állnak, de olyanok is, ahol pluszismereteket adnak a tanulóknak. Ezzel a helyi tantervben a mozgástér a jelenlegi tíz százalékról harmincra nőhet.
A szakszervezetek és civilek által követelt tankönyv-liberalizációval kapcsolatban Pölöskeiné kijelentette, „túldimenzionálják a tankönyvek szerepét”, hiszen a tankönyv csupán segédeszköz, alapvetően nem az határozza meg az oktatás minőségét. Egyébként hatvan kiadó háromezer-ötszáz-féle kiadványából választhatnak jelenleg is az iskolák, a pedagógusok. Felidézte, annak idején, amikor a tankönyvjegyzéken kétszer ennyi kiadvány szerepelt, gondot okozott, hogy a rendelés szétaprózódott, kis számban nem volt gazdaságos legyártani a könyveket.