Még több feladat jut az Oktatási Hivatalnak

Tovább erősítené a köznevelést a kormány (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

A minőségi oktatás célja a hátránykompenzáció, a versenyképes tudás biztosítása és az esélyteremtés, az iskolarendszernek ezeket egyszerre kell biztosítania – mondta a köznevelési államtitkár a tegnapi szakmai tanévnyitó konferencián. Czunyiné Bertalan Judit az alapvető feladatok között említette a kisgyermekkori nevelés kiterjesztését, valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentését. Kiemelte a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hozzátéve, az óvoda esélyteremtő szerepének növelésére 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy elvégezték az oktatási háttérintézmények profiltisztítását, s ennek részeként megalakították a pedagógiai oktatási központokat, amelyekből mostanra egységes hálózat alakult ki. Rámutatott: az intézményrendszer átszervezése, a fenntartói struktúra átalakítása, a nemzeti alaptanterv átgondolása egyaránt a köznevelés tartalmi megerősítését célozta. Kitért a diákokat iskolai tanulmányaik során végigkísérő oktatási anyakönyv létrehozására, valamint a hamarosan induló Nemzeti Köznevelési Portálra, amelynek célja a kapcsolattartás az iskolával és a pedagógusokkal.

Az iskolaközpontokkal nem egy iskolatípus jön majd létre, hanem a hátránykompenzációt, a fejlesztést segítik, s alkalmasak lehetnek majd tartalmas nyári programok megtartására is – magyarázta Czunyiné Bertalan Judit a távirati iroda tudósítása szerint. Közölte, a szakmai egyeztetések után a közeljövőben megnyitják a kilenc évfolyamos iskola társadalmi vitáját. Szólt arról is, a köznevelési intézmények korszerűsítése és az informatikai fejlesztés mellett a művészetoktatás, a mérés-értékelés, a pedagógiai szakszolgálat fejlesztését célzó pályázatok kiírását tervezik.

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke arról beszélt, az átalakításokkal összefüggésben elvárás a szakmai párhuzamosságok megszüntetése, az intézményi, szakmai profilok tisztítása és a minőségi szolgáltatások biztosítása. Elmondta, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a pedagógiai szakmai szolgáltatások, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a tantárgygondozói, nemzetiségi köznevelési feladatok és a közösségi szolgálatokat érintő területek kerülnek át a hivatalhoz, amelybe december 31-gyel beolvad az Educatio Kft. is. Ugyancsak idekerül a kormányhivataloktól a pedagógusok minősítési eljárása, a mérések szervezése. A felsőoktatás területéről pedig a Diplomás Pályakövetési Rendszert, a magyar állami ösztöndíjas képzés feltételei teljesítésének nyilvántartását és a felvételi informatikai, szakmai feladatait veszi át a hivatal.

Hanesz József, a Klik elnöke közölte, ötszázmilliárdból gazdálkodhatnak, a működésük biztosított lesz, ugyanakkor azt gazdaságosabban kell megvalósítaniuk. Említést tett a kincstári kártya tervezett bevezetéséről is.

Nyertes igazgatók

Több mint kétszázötven iskolaigazgató vehette át tegnap a megbízását Czunyiné Bertalan Judit államtitkártól és Hanesz Józseftől, a Klik vezetőjétől. A köznevelési államtitkár köszöntőjében kiemelte, a pályázók döntést hoztak arról, hogy szeretnének egy olyan munkában, építkezésben részt venni, amelynek célja a magyar iskolákban a minőség megteremtése. A Klik 363 intézményvezetői pályázatot írt ki, amelyekre 412-en jelentkeztek. A pályázati eljárás során tizenegyen visszavonták a pályamunkájukat, 255-en nyerték el az öt évre szóló megbízást. Kilencven intézmény esetében eredménytelen volt a pályázat, ebből 18 esetben egyáltalán nem érkezett pályázati anyag. Azonban egyetlenegy, a Klik fenntartásában álló köznevelési intézményben sem kezdődik el úgy a tanév, hogy nem bíznak meg felelős vezetőt legalább átmeneti időre, s az érintett intézményeknél a központ még az ősszel új pályázatot tesz közzé – közölte a Klik. Pályázati kiírás nélkül folytathatja tovább a munkáját 63 intézményvezető a második ciklus megkezdése miatt, a jogszabály adta lehetőség alapján.

Működnek a tankönyvpiaci reformok

A tankönyvpiacon végrehajtott reformok működnek, a jövő héten kezdődő tanévben az iskolások túlnyomó többsége ingyenesen vagy kedvezményesen jut tankönyvhöz, két év múlva pedig már minden általános iskolás ingyen kapja majd a tankönyveket – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a Fidesz-frakció szóvivője. Dunai Mónika azt mondta, a tankönyvpiaci reformokkal véget ért a kiadványok árának „két évtizedes szárnyalása”, tavaly az átvett tankönyvkiadók kiadványainak ára átlagosan tizenöt százalékkal, 2015-re pedig 36 százalékkal csökkent a 2013-as árakhoz képest. Mindezzel szemben a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején „szinte rémálomszerűek voltak a tanévkezdések”. Emlékeztetett, a szocialisták 2005-ben magánkézbe adták a tankönyvkiadást, kiszolgáltatva ezzel a szülőket a magánkiadók üzleti érdekeinek, a tankönyvellátás privatizációjával hagyták, hogy a tankönyvek ára az egekbe szökjön, kormányzásuk idején még a tankönyvellátásból is üzletet csináltak.

Milliárdos programok tehetséggondozásra

Nemzeti ügy a tehetséges fiatalok megtalálása, és kiemelt kormányzati cél, hogy a fiatalok hosszú távon megkapják a segítséget tehetségük kibontakoztatásához, függetlenül attól, milyen körülmények között élő családba születtek – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Novák Katalin a 3,2 milliárd forintos uniós forrású Tehetséghidak Program lezárása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón közölte, a hároméves programba 35 ezer tanulót és 15 ezer pedagógust sikerült bevonni. Országszerte már mintegy ezer „tehetségpont” működik, ezeknek az intézményeknek az a feladatuk, hogy különböző foglalkozásokkal segítsék a tehetségek útját. Nemrég döntöttek arról, hogy a Tehetségek Magyarországa elnevezésű program keretében – a 2014 és 2020 közötti ciklusban – 6,5 milliárd forintot fordítanak tehetséggondozásra. Emellett a Nemzeti Tehetség Program keretében 2,8 milliárd forint összegben írtak ki különböző pályázatokat a 2015/2016-os tanévre.