Magyar nyelvű képzés határon innen és túl

Rétvári Bence az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy az új felületen a határon túli székhelyű, de magyar nyelvű képzéseket kínáló intézmények felvételi eljárását, vizsgáit, képzési formáit és az esetleges költségeket ismerhetik meg a diákok.

Az államtitkár kiemelte, azt szeretnék, ha a fiatalok teljes Kárpát-medencei oktatási térben gondolkodnának, és nemcsak az országhatárokon belül, hanem a teljes nemzeti közösségben. Ezzel a határon túli és innen intézmények együttműködése is erősödhet, illetve megerősödhetnek a külhoni képzőhelyek, hiszen és bővülhetnek az anyanyelven tanulás lehetőségei. Segíthet az esetleges előítéletek lebontásában is, a magyar diákok pedig szélesebb képzési kínálatból választhatnak – folytatta Rétvári Bence. Azt szeretnék, ha nemcsak az erdé­lyiek és felvidékiek érkeznének Magyarországra tanulni, hanem anyaországiak is választanának kinti képzéseket, s egy felvidéki fiatal a magyarországi tájékoztató segítségével akár erdélyi képzést is találhat magának.

Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár közölte: huszonegy intézményben több mint kétszáz alap- és mesterképzés érhető el. A külföldi fizetős képzéseken kívül állami ösztöndíjas finanszírozási képzések igénybevételének lehetőségeire is kitér a tájékoztató. A helyettes államtitkár arról is beszélt, elkülönítették a képzéseket, országonként, intézményenként csoportosítva azokat, hogy áttekinthetőek legyenek a jelentkezők számára. Bíznak benne, hogy ez a lehetőség növelni fogja a magyar-magyar mobilitást. Jelezte, a külföldön szerzett okleveleket honosítani kell, de ez bevett gyakorlat.

„Az iskola a vidék megtartásának záloga”
A kormány a kistelepüléseken élők számára is esélyt kíván teremteni, a nemesvámosi iskola megújulása ezt példázza – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára pénteken a Veszprém megyei településen, a felújított Petőfi Sándor Általános Iskola átadási ünnepségén. Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta, hogy az oktatási kormányzat kiemelt feladatnak tekinti a köznevelési intézményrendszer egészének tudatos fejlesztését. Hozzátette, az iskola a vidék megtartásának záloga lehet, ezért is jelentősek ezek a korszerűsítések, amelyek egyben a nevelés eszközei is, hiszen a fejlesztés fontosságát közvetítik a gyermekeknek. A pedagógusok életpályamodellje, a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálata, ezek mind az esélyegyenlőség irányába tett lépések – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy az ingyenes tankönyv bevezetése, ami mára a gyermekek több mint felét érinti, szintén fontos lépés ebbe az irányba. Czunyiné Bertalan Judit beszélt az óvodai nevelés jelentőségéről is, hangsúlyozva, hogy a hároméves kortól való óvodába járás jól megalapozza az arra ráépülő iskolai oktatást.