Magánórákra járnak a diákok

A kérdőívet kitöltő fiatalok kétharmada úgy vélekedett, az iskolai nyelvoktatás nem elegendő arra, hogy középfokú nyelvvizsgáig vagy emelt szintű nyelvi érettségiig juttassa el őket, ezért nagyon sokan magántanárhoz vagy nyelviskolába jártak, járnak. Ennek ellenére a kormányrendelettel kapcsolatos vélemények kétharmada pozitív, a diákok többsége úgy véli, előnyös változásokat idézne elő a rendelet bevezetése a felsőoktatásban.

Vannak, akik azért helyeslik a nyelvvizsga feltételének bevezetését, mert az egyetemi évek alatt már nem kell foglalkozni vele, míg a többiek inkább a fejlődési lehetőséget látja benne. Az ellenzőknél a legfőbb kifogásként a nyelvérzék hiánya jelenik meg, és az a vélemény, hogy olyanok eshetnek ki a felsőoktatásból, akik amúgy a szakterületükön tehetségesek lennének. Felvetődött emellett, hogy a felsőoktatásra vonatkozó képzési és kimeneti követelményeket is módosítani kellene, hogy a nyelvigényes szakoknál kimeneti követelményként szerepeljen a szaknyelvi vizsga – így a hallgatók motiválva lennének nyelvtudásuk további fejlesztésére.

Sokan szerkesztettek komplex tananyagot

A komplex természettudomány tantárgyhoz kiírt digitális tananyagfejlesztő pályázatra nyolcvanegy pályázat érkezett – adta hírül az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, hozzáfűzve, nagy örömmel fogadták a pedagógusok pozitív hozzáállását, azt, hogy a vártnál jóval több pályamű készült. Az értékelés megkezdődött, minden beérkezett pályamunkát két független bíráló értékel egységes szempontok alapján. Az eredményeket március 16-án hozzák nyilvánosságra.