Belföld
Lista a jól felzárkóztató iskolákról
Szeptembertől kezdődik a tehercsökkentés: kijelölik a kerettantervekben a „súlytalanítható”, illetve „kihagyható” témaköröket
A felzárkóztatáspolitika szempontjából a legfontosabb kérdés, mit tud hozzátenni az iskola a tanuló adottságaihoz, vagyis a „pedagógiai hozzáadott érték” – hangoztatta tegnap az Antall József Tudásközpont és az Alapjogokért Központ Jó oktatás – jó iskola 2. címmel rendezett konferenciáján Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
Palkovics László oktatási államtitkár a megkezdett reformokról azt mondta, egy ilyen „lassan mozduló, hatalmas rendszer” átalakításához az építő szakmai kritikák meghallgatásával kell hozzáfogni, emellett áttekintették az európai országok jó gyakorlatait is, és a Köznevelési Kerekasztalnál az elmúlt hónapokban kialakították a jó oktatáshoz szükséges kereteket, amelyeket most már „csak meg kell tölteni”. Az egységes állami fenntartási-működtetési modellel a „vegyes rendszer homokszemei”, konfliktusforrásai kikerültek a gépezetből. A döntések közelebb lesznek az iskolákhoz, az új tanévben az intézményvezető már valóban „az iskola főnöke” lesz.
A tanulói terhek csökkentése érdekében – a Nemzeti Alaptanterv átdolgozásáig, átmeneti intézkedésként – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kijelöli a kerettantervekben a „súlytalanítható”, illetve „kihagyható” témaköröket, s növekszik a pedagógusok döntési szabadsága ezen a téren – folytatta az államtitkár. Beszélt arról is, hogy „az elmúlt huszonöt évben nem kaptak elég segítséget a pedagógusok”, ezért az a cél, hogy 2018-tól már az egyetemeken folyjanak a továbbképzések. A versenyképes oktatáshoz, az iskolák jó működéséhez az intézményvezetők innovatív szemlélete mellett a pedagógusok elhivatottságára is szükség van – hangsúlyozta Palkovics László.
A hozzáadott pedagógiai értékről sokat elárul a kompetenciamérések eredményeinek elemzése – ez derült ki az Oktatási Hivatal illetékesének előadásából. Ostorics László rámutatott: míg a közgondolkodásban a kiváló iskola fokmérője, hogy diákjai hogyan szerepelnek a tanulmányi versenyeken, vagy bekerülnek-e a felsőoktatásba, ezekből nem látszik, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az adott intézmény pedagógusainak, hogyan tudják fejleszteni a tanulókat, milyen az iskola hátránykompenzáló képessége.
A kompetenciaméréseknél azt is vizsgálják, az eredmények milyen tanulói összetétel mellett születtek, erre szolgál a „tanulói kérdőív”. (Ennek fontosságára az idei mérés előtt külön felhívták a figyelmet, hangsúlyozva, nem nevesített információkkal dolgoznak, az adatvédelmi szabályok szigorú betartásával, tágabb összefüggéseket kutatva értékelik a válaszokat – a szerk.) A szülők végzettsége, a család háztartásának könyvekkel és számítógépekkel való ellátottsága alapján számítják ki az úgynevezett „CSH-indexet”, amely a kutatók szerint jól mutatja a család társadalmi státusát. A CSH-index és a kompetenciamérési eredmények között minden országban összefüggés van – közölte az OH mérés-értékelési osztályának vezetője.
Elemzéseikben ezt az összefüggést boncolgatták úgy, hogy az adott iskolák tanulóinak CSH-indexe alapján megbecsülték a várható kompetenciamérési eredményt, majd ezt összehasonlították a tényleges adatokkal. Ez alapján a várakozások alatt és fölött teljesítő iskolákat összesítették, ez mutatja az intézmények szociálishátrány-kompenzáló hatását, képességét, illetve azt is, melyek azok az iskolák, amelyek tovább tudják növelni a diákjaik magas társadalmi státusából fakadó előnyöket. A kiválóan teljesítők listáját egyébként hamarosan közzéteszik, emellett a pedagógiai oktatási központok feladata lesz, hogy végigjárva ezeket feltárják, milyen módszerekkel érik el eredményeiket, majd a jó gyakorlatokat országosan megosszák. Ostorics László megjegyezte, a hátránykompenzálásban átlag fölött teljesítő intézmények között több szakközépiskola van, mint gimnázium.
Tovább bővítik a pedagógiai szakszolgálatot
Két év alatt ötven százalékkal nőtt a korai fejlesztésben részesülők száma – közölte egy írásbeli kérdésre adott válaszában az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bence felidézte, hogy a köznevelési törvény 2013-ban új alapokra helyezte a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást, köztük a korai fejlesztést is. Erre azért volt szükség, mert a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás földrajzilag egyenlőtlenül oszlott el. A feladatok többségét a tankerületi tagintézményekhez rendelték, jelenleg már több mint háromszáz helyen folyik szakszolgálati tevékenység. Az átalakítás előtti időszakban mintegy kétezer-ötszáz gyermek korai fejlesztése valósult meg évente, az átalakítás utáni második (2015. októberi) statisztikai adatközlés eredményei szerint már több mint négyezer gyermek korai fejlesztésére került sor. A középtávú tervek közt szerepel az eddigi eredmények továbbfejlesztése, az ellátás lefedettségének további növelése, a szakmai fejlesztés és a különböző ágazatok tevékenységének harmonizációja.
Kérdések a szakképzés átalakításáról
Kevés az információ a szakképzés átalakításának munkavállalói hatásáról, nagy a bizonytalanság a foglalkoztatásban – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egy tegnapi, szakképzési témájú konferencián. Hozzátette, nehéz a munkaerőt úgy tervezni, ha évente változik a felvehető tanulók száma, a közismereti tantárgyak csökkentése pedig létszámfelesleget eredményez. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége. Szerinte hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, és nem jellemző az élethosszig tartó tanulás. A magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek – idézte Parragh László szavait a távirati iroda.