Kritikák és javaslatok az új NAT tervezetéhez

  Kémiából a tanterv gyakorlatiasnak tűnik, azonban elméletileg értelmezhetetlen, sőt az alapozás csak hetedik–nyolcadik osztályban jelenik meg (Fotó: Hegedüs Róbert)
A természettudományokat oktató pedagógusok szerint az új Nemzeti alaptanterv tervezete sok pozitívumot tartalmaz, még sok azonban az átgondolni való. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szaktanárok úgy vélik, nem lenne szabad azt a jövő évtől bevezetni, a módosítások után még a megfelelő környezetet is meg kell teremteni, például a komplex természettudomány tantárgy oktatásához. A tervezett óraszámokat pedig mindenképpen kevésnek tartják.

A koncepció deklarált célja, hogy a természettudományos gondolkodás kialakítását elősegítse, annak érdekében, hogy ezt a diákok a gyakorlatban is alkalmazni tudják, illetve „eredendő kíváncsiságuk fennmaradjon”. Érzékelhető a tananyagcsökkentés és a kompetenciafejlesztésre való törekvés is, valamint nagy hangsúlyt fektet a tervezet a hagyományos tanítási kereteken túlmutató oktatási módszerekre, és utal a modern tanulási környezetek – például virtuális tantermek – lehetőségeire. A tanárok jó iránynak tartják az alternatív módszerek beillesztését – például projektalapú oktatás, laboratóriumi és terepi vizsgálatok, témahét, életközösségek megfigyelése, kísérletek – felvetik azonban, hogyan fér ez be az amúgy is szűkös óraszámba. A dokumentum alapján a 7–10. évfolyamokon, tehát négy év alatt a teljes biológia tananyagot megismernék a diákok, az alapozó oktatás befejeződne a tizedik osztályban, ez után a tanuló már csak az érettségi tantárgyakat tanulná és az általa választott terület felé orientálódna. A szaktanárok megállapították: a természettudományok területén legnagyobb az óraszámesés, 11–12.-ben pedig a diákok nagy része már egyáltalán nem tanulna természettudományos tárgyat. A természettudományokra fordítható időkeret mind az alapfokú, mind a középfokú képzési szakaszban csökken, ami a gimnáziumokban óhatatlanul színvonalesést okozna – vélik a tervezetet áttanulmányozó pedagógusok. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon heti egy-egy biológia-, fizika-, kémia- és földrajzórája lenne egy diáknak, márpedig heti egyetlen órában egy tantárgyat nem szabad tanítani, az így nem hatékony. Lehetne persze integrált személetű természettudomány tantárgyat oktatni, csakhogy a dokumentumban megjelenített tartalmak nem kompatibilisek, csupán modulszerű tanításuk lehetséges, ami a tanórai és tantárgyfelosztását szinte lehetetlenné teszi – érvelnek a tanárok.

Mivel nincs kötelező természettudomány az utolsó két évfolyamon, így aki nem tanul tovább, az tizenhat éves korában lezárja a természettudományokkal való foglalkozást. Pedig a tizenhét-tizennyolc éves életkor rendkívül alkalmas lenne az elvontabb, rendszerszintű gondolkodást igénylő, szintetizáló jellegű természettudományos oktatáshoz. Emellett a tizedik évfolyam végén húzott éles határvonal formálisan is megszünteti a középfokú oktatás egységét, hiszen a diákok közös természettudományos és művészeti műveltségének fejlődése-fejlesztése ekkor lezárulna. Kérdés, alátámasztja-e valamilyen pszichológiai vagy más mérési eredmény ezt a különbségtételt – tudakolják a pedagógusok. A tizenegy–tizenkettedik osztályban szabadon felhasználható időkeret kevés, félő, hogy ennek hátrányát a természettudományokból továbbtanulók szenvedik el, hiszen csak ezt használhatják az emelt szintű felkészüléshez.

Ezért azt javasolják, hogy az utolsó két évben is tanuljanak természettudományt a diákok, legfeljebb a továbbtanulni nem szándékozók, illetve a más irányban továbbtanulók alacsonyabb óraszámban, integrált szemléletű természettudományt, és ekkor a mindennapi élethez kapcsolódó, egészséggel, környezettel, élővilággal kapcsolatos tematikus modulok közül választhatnának. Emellett növekedjen a szabadon felhasználható időkeret, hogy a diákok a továbbtanulásukhoz erősebb alapot kapjanak. Természetesen a tanárképzésben is be kell vezetni olyan segédtantárgyakat, amelyek az integrált tantárgy oktatásában segítenek – figyelmeztetnek a pedagógusok.

Problémaként értékelik azt is, hogy az első és második évfolyamon megszakad az óvodától a középiskoláig tartó folyamatos ismerkedés a természettel, az első-másodikosok csupán a természethez tematikusan kapcsolódó olvasmányok, valamint a technika és matematika tantárgyak keretében találkoznának ezzel a területtel. Semmi nem indokolhatja a „környezetismeret” megszüntetését – hangsúlyozzák a tanárok.

A különböző tárgyakat értékelve kiemelik: fizikából a tananyag túl nagy maradna a csökkenő óraszámokhoz viszonyítva. Ráadásul a tanulók matematika tudása nincs párhuzamban a fizika igényei­vel, pedig nem lehet mindent elmagyarázni a megfelelő matematika alapok nélkül. Kérdés az is, hogyan fognak érettségizni a diákok, ha nem változtatják meg az érettségi követelményszintjét.

Kémiából a tanterv „gyakorlatiasnak” tűnik, azonban elméletileg értelmezhetetlen – állapítják meg. Elmondták, az elméleti kémiai alapozás csírái csak a hetedik-nyolcadik évfolyamon jelennek meg – feltűnik a periódusos rendszer –, de sem itt, sem később nem derül ki, mit és milyen mélységben kíván megértetni a dokumentum, amely alkalmatlan arra, hogy ennek alapján bármilyen elméletileg magalapozott tanterv, tankönyv szülessen. A gyakorlatcentrikus szemlélet maximálása miatt sérülhet a tárgyak matematikai logikai kompetenciájának fejlesztése, a diszciplinák lényege. A hetedik–nyolcadik osztályos tantervben sok az általánosítás, a két év szakismerete nagyjából a jelenlegi hetedik osztályos tananyag szakismeretét fedi le. A szervetlen kémiai ismeretek elvesztek a rendszerben, márpedig anélkül nem lehet a szerves vegyületek összetételéről, szerkezeti képletéről tanítani – mutattak rá a pedagógusok.

Biológiából a tervezetben megfogalmazott célokat inkább egyetemen, vagy egy „kis tudós” szakkör keretein belül lehetne teljesíteni – fogalmaztak a tanárok. Szerintük a csökkentett óraszám miatt éppen a követelmények arányos mérséklésére lenne szükség, de akkor hogyan valósítható meg tudományos vizsgálatok megtervezése, kivitelezése, elemzése és bemutatása? Abban a néhány órában, ami a természettudományos oktatásból a biológiára jut, nem lehet ilyen mélységben ennyi témakörről beszélni. Egyetlen témakörbe van zsúfolva csaknem egy most teljes évi tananyag. Hogyan fog beleférni? – vetették fel.