Közösséget alkothat a település és iskolája

Együttműködési megállapodást kötött nemrég az állami intézményfenntartó és a Tolna megyei Báta önkormányzata, ennek értelmében a község általános iskolájában bevezetik a Komplex Instrukciós Programot (KIP), amely nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján hatékonyan segíti a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását – adta hírül nemrég honlapján a Klik.

Báta jegyzője, Kohány András lapunknak elmondta, úgy gondolták, hogy az épületek korszerűsítése mellett tartalmi megújításra is szükség van. A korábbi tapasztalatok alapján világossá vált, hogy a „felzárkóztatás” sajnos megbélyegzést jelent, ezért tetszett meg a település vezetőinek a KIP program, mert ezt a megbélyegzést kiküszöböli. A képviselő-testület és a Hunyadi János Általános Iskola pedagógusai tavaly ismerkedtek meg a modellel, többször ellátogattak Hejőkeresztúrra is, ahol megnézték, hogyan működik a gyakorlatban a módszer, és meggyőzte őket, amit a bemutató órákon tapasztaltak, illetve az ottani pedagógusoktól hallottak. „Láttuk azt is, hogy az egész falu életében pozitív változások indultak el” – hangsúlyozta Kohány András. Hozzátette, a KIP egyik legfontosabb jellemzője, hogy kezeli a státuszkülönbségeket, vagyis megszünteti a gyerekek egymás közti hátrányos megkülönböztetését.

Szívvel-lélekkel

A képviselő-testület néhány hónapja döntött, elkötelezték magukat a program mellett. Ezután levelet írtak a szekszárdi tankerület vezetőjének, illetve a minisztériumba is. A tankerület támogatta az elképzelést, a képviselő-testület pedig határozatot hozott arról, hogy az önkormányzat finanszírozza a dologi költségeket. Ez három év alatt 2,4 millió forintot jelent. Szeptembertől indul a program.

Kérdésünkre a jegyző arról is beszélt, hogy bár eddig is mindent megtettek az integráció és a hátránycsökkentés érdekében, a korábbi projektek nem hozták meg a várt eredményt. „Nem a tanárokkal volt baj, ők szívvel-lélekkel végezték a dolgukat, de azt nem sikerült elérni, hogy a gyerekek közti státuszkülönbségek csökkenjenek” – magyarázta Kohány András. Szerinte a KIP azért lesz más, mert az iskolában elinduló változások átáramolnak a felnőttközösségbe, hiszen a program egyik fontos eleme a felnőttek bevonása, a generációk közötti együttműködés. Ennek lesznek jelentős költségei, felépítik ugyanis a Mesterségek Házát, amely gyakorlatilag „élő múzeum” lesz, ahol tanórákon ismerkednek meg a gyerekek a hagyományos szakmákkal. A már átadott mintagazdaságban pedig a gyermekek és szüleik családi programokon, közösen próbálhatják ki, illetve gyakorolhatják a háztáji növénytermesztést, állattenyésztést, emellett a főzéssel, az otthon karbantartásával, higiéniájával kapcsolatos tudást is elsajátíthatják.

Egyenrangúság

Amint azt tavaly egy fővárosi KIP-es konferenciáról beszámolva megírtuk, egyre több helyen követik a „csoda-suliként” elhíresült hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolában alkalmazott oktatási-nevelési modellt. A KIP nevelési célja, hogy „derűs légkörben egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszék a gyermekeket az életkoruknak leginkább megfelelő eszközzel, a játékkal”. A logikai és táblajátékok javítják a problémamegoldási és kapcsolatteremtési képességet, a kudarctűrést, a kitartást, a felelősségvállalást.

Az egyesült államokbeli Stanford Egyetem módszerének hazai viszonyokra adaptálásával létrejött program rendkívül eredményes a hátránycsökkentésben, a gyerekek motiválásában és a tehetségek felszínre hozásában. A módszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a feladatok megoldásához eltérő képességekre van szükség, így a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek egyaránt lehetősége van a csoportmunkában való sikeres részvételre. A pedagógus úgy szervezi a munkát, hogy a gyerekek elsajátítsák a csoporton belüli együttműködési normákat. A tanár egyik fontos feladata, hogy módosítsa az osztályon belüli hierarchikus rendet, minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú részvételre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a sikeres közreműködésre. A csoportmunkát a tanórák mintegy ötödében alkalmazzák.

A logikai és táblajátékoknak fontos szerepük van az olyan viselkedésformák, készségek kialakításában is, mint a nyerő és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, a célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősségvállalás, a szabályok betartása, a kudarctűrés, a türelem, a kapcsolatteremtés, az empátia, az együttműködés, az udvariasság, a fegyelmezettség, a rendszeretet és nem utolsósorban a sikerorientáltság, talpraesettség. Megfigyelések szerint a táblajátékot játszó gyerekek nemcsak matematikából lesznek jobbak, hanem nyíltabbakká, bátrabbakká válnak, megnő az igazságérzetük, a szociabilitásuk.

A programban részt vevő intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a szülőkkel való együttműködésre is.
A Miskolci Egyetemen a múlt év decemberében felavatták a KIP Regionális Módszertani Központot, és hivatalosan is akkreditálják a „KIP-es család” tagjait, a csatlakozó iskolákat.

Mentori szerepben

A bátai iskolába járó gyermekek 76 százaléka hátrányos helyzetű, 43 százalék halmozottan hátrányos helyzetű, nagy részük cigány származású. Első-második évfolyamon „Gyermeklánc” néven óvodaiskola működik, amely regisztrált modellprogram. Az integrációs pedagógia alapelveinek megfelelően 2003 óta fogadják a sajátos nevelési igényű tanulókat. Pedagógiai programjuk kiemelt feladata az alapismeretek szilárd elsajátítása. Választható tanórákkal – informatika, német nyelv, roma népismeret – nyújtanak kiegészítő ismereteket. Fontosnak tartják az egészséges életmódra, a helyes közlekedésre nevelést és a hagyományok ápolását. A tanulók két művészeti iskola helyi tagozatán festészetet, színjátszást és zenét is tanulhatnak. Az elmúlt években sikeresen vettek részt hátrányos helyzetű iskolák számára meghirdetett pályázatokon, különböző projekteket valósítottak meg, mentori szerepben igyekeztek segíteni más intézményeknek. A Pécsi Tudományegyetem partnerintézményeként pedagógushallgatókat is fogadnak.

Az iskolaépületet 2005-ben pályázati támogatással felújították. A pedagógusok mindegyike saját laptopon készülhet az óráira, az intézmény internet-hozzáféréssel és csaknem ötven számítógéppel rendelkezik. Az oktató-nevelő munkát hat tanteremben interaktív tábla, másutt mobil projektor és internet-hozzáféréses számítógépek segítik. Csoportmunkára alkalmas osztálytermeikben mobilizálható berendezéssel tanulásbarát környezetet teremtettek – ez jól szolgálja majd a KIP céljait is.