Belföld

Korrupciós kockázatokat tártak fel

Rekordnagyságú problémahalmazt találtak a számvevők a felsőoktatásban

Komoly hiányosságokat, a korrupció esélyét növelő jelenségeket állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte az ÁSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.

Korábbi vizsgálataikra is utalva Domokos László elmondta, az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban, tíz intézménynél megalapozott a gyanú. Nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, s négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást beosztottaiknál.

Az egyetemek és főiskolák többségében a kockázatkezelési és monitoringrend­szer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – jelezte Domokos, hangsúlyozva, ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek. Az ÁSZ elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, mivel össztársadalmi érdek, hogy a felnövekvő generációkat oktató intézmények mintaadó szervezetek legyenek, a gazdálkodásukra vonatkozó szabályok betartását tekintve is.

A számvevőszék szerint a Budapesti Corvinus Egyetem folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított. Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a PPP-projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a támogatások csökkenése és a PPP-díjak miatt. A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége csak részben volt biztosított, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek működtetésének hiányosságai a gazdálkodást érintő szabálytalanságokat okoztak.


Elfogadott keretek

Az Európai Képesítési Keretrendszert  felügyelő tanácsadó testület elfogadta a Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló jelentést – jelentette be a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Maruzsa Zoltán elmondta, a rendszer célja, hogy európai szinten átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljanak az egyes országokban megszerezhető képesítések. A nyár végétől minden bizonyítványba és oklevélbe be kell vezetni, hogy az adott képesítés az európai és a nemzeti keretrendszer melyik szintjének felel meg. Az egész EU-ban használatos, nyolc szintű rendszer segíthet a külföldi munkavállalásban is.


Marad a korhatár

Ismét feljebb emelhetik a tankötelezettség korábban tizenhat évre leszállított korhatárát, a szakképzésben meghosszabbodó képzési idővel összefüggésben – írta tegnapi számában a Magyar Nemzet. Az MSZP, a DK és a PM azonnal közleményben üdvözölte a hírt, emlékeztetve a korhatár 2012-es lecsökkentése elleni tiltakozásokra. A nemzetgazdasági tárca azonban hamarosan közölte: a szakképzéssel kapcsolatban tervezett, illetve elfogadott intézkedések között nem szerepel a tankötelezettségi korhatár emelése. A tankötelezettségi korhatár semmilyen módon nem jelent gátat annak, aki tanulni akar – tették hozzá.