Korai iskolaelhagyás elleni program

Jövőre kiépül a jelzőrendszer a problémás gyerekekről (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

A magyar diákok gyenge PISA-eredményei kapcsán is felvetődött a hazai köznevelési intézményrendszer súlyos egyenlőtlenségének problémája, az, hogy bizonyos térségekben, illetve iskolatípusokban tanulók teljesítménye messze elmarad „szerencsésebb helyzetű” kortársaikétól. Ezeket a hátrányos helyzetű diákokat fenyegeti leginkább a korai iskolaelhagyás, ESL (early scool leaving).

A lemorzsolódás visszaszorítása szerepel az Európa 2020 stratégiában, amelyhez kapcsolódva hazánk is vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti „az oktatást-képzést középfokú végzettség, illetve szakképzettség nélkül elhagyó, tizennyolc–huszonnégy évesek” korosztályukhoz viszonyított arányát. Ez nem tűnik teljesíthetetlen célkitűzésnek, mert az Eurostat statisztikája szerint az uniós átlag tizenegy százalék volt tavaly, s bár vannak kiugróan magas adatok, így Spanyolország esetében a húsz százalék vagy Málta 19,8 százalékos és Románia 19,1 százalékos eredménye, Magyarország azonban 11,6 százalékon áll, és a többség tíz százalék alatti arányt produkált, a legalacsonyabb – 2,8 százalékos – a lemorzsolódási ráta Horvátországban. 2000-ben az uniós ESL átlag még 17,6 százalék volt, amit már 2010-re tíz százalék alá akartak szorítani.

Egy november 19-én hatályba lépett kormányrendelet-módosítás alapján megkezdődött egy, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) részeként működő, országos jelző- és pedagógiai támogatóhálózat kiépítése, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók, továbbá az érintett pedagógusok és intézményvezetők számára. Meghatározták a lemorzsolódással veszélyeztetett diák definícióját is: az a tanuló, akinek az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront, és „esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé”. A – személyazonosításra alkalmatlan! – statisztikai adatok gyűjtését tehát a KIR-hez kapcsolt felület segíti majd. Ezentúl az iskoláknak a veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket az első félévre vonatkozóan február 10-ig, a második félévre vonatkozóan június 30-ig továbbíta­niuk kell az Oktatási Hivatalhoz, amely ezek alapján szaktanácsadók bevonásával javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, és értékeli az előző félév óta eltelt időszak tevékenységének eredményességét.

A fenntartók, az intézményvezetők, valamint a pedagógusok számára a hivatal a Pedagógiai Oktatási Központokon keresztül nyújt szakmai támogatást például az egyéni készségfejlesztéshez, a hiányzó alap- és kulcskompetenciák fejlesztéséhez, mentálhigiénés foglalkozásokhoz vagy éppen drogprevenciós és bűnmegelőzési tevékenységhez. Mindezekkel kapcsolatban szükség lehet fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus, szociális munkás, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő bevonására is.

Honlapján a hivatal a Tempus Közalapítvány szakértői anyagát idézve azt írja: „Már néhány iskolai hét után látszik, melyik tanulóra kell különösen odafigyelni, ki van elsősorban veszélyeztetve. Ennek többféle tünete lehet például az igazolatlan hiányzás. Vannak ugyanakkor olyan előjelek, amelyekre nincs iskolai protokoll, habár hasonlóan fontos tünetei a tanuló nehézségeinek, például ha unatkozik az órán. Ha ezekre is rendszerszintű nyomon követést alkalmaznak az iskolák, s ha a problémák megoldására célzott programokat indítanak, jelentősen csökkenthető a lemorzsolódók száma. A másik ok, ami miatt fontos egy jelzőrendszer kiépítése, hogy így nincs magára hagyva a pedagógus, tudja, mikor kihez kell fordulnia.”

Az új informatikai rendszerben elérhetők lesznek az intézmények legfrissebb, a probléma szempontjából releváns statisztikai adatai – hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő, évismétlésre kötelezett diákok száma –, valamint az iskola tanulóinak az országos kompetenciamérésen elért eredményei is. A rendszer először 2017. január második felében nyílik meg a felhasználók számára.

Külföldi diákok az agrár-felsőoktatásban

A külföldi diákok számára is vonzó magyar agrár-felsőoktatás kialakítása a cél – mondta az oktatási államtitkár Hódmezővásárhelyen. Palkovics László a helyi agrárképzés indulásának százhúsz éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián közölte, folytatódik a Stipendium Hungaricum program, jövőre a partnerországok hallgatóinak felajánlott nyolcezer férőhely nagy része agrárterületen lesz elérhető.