Kell a segítség a pályaválasztásban

Óriási felháborodást okozott az a múlt heti hír, miszerint a szakképzési koncepció része, hogy egy pályaválasztási tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés alapján az általános iskola hetedik évfolyamán döntenének a gyerekek továbbtanulásáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonnal cáfolta, hogy ilyen intézkedést terveznének. Amint közleményükben írták, csupán a pályaorientációt segítő lehetőségként merült fel a kompetenciamérés, döntés viszont még nem született a konkrétumokról. Azonban ha a későbbiekben be is vezetik a kompetenciaméréssel összekötött pályaorientációs vizsgálatot, ennek eredménye a diákok számára nem kötelezettséget, hanem csak ajánlást, iránymutatást jelent majd – hangsúlyozta a tárca –, tehát továbbra is szabadon dönthetnének a pályaválasztásról a tanulók.

A pályaorientációs vizsgálat és tanácsadás általánossá tétele célszerű lehet, nem új keletű probléma ugyanis, hogy a fiatalok többségét a divatszakmák vonzzák, miközben fogalmuk sincs a legtöbb foglalkozás mibenlétéről. Bár a diákok országszerte számos szakintézményben kaphatnak segítséget a pályaválasztásban, elképzeléseiket gyakorta a televízió és mindinkább az internet alakítja. Így lett különösen népszerű például a szakács szakma a tévés főzőshow-k nyomán. Sokszor a szülők sem sokkal tájékozottabbak gyermekeiknél, ráadásul jellemzően elfogultak velük szemben. A Figyelő 2007-es körképe szerint a szülők „felfelé nyomják” gyerekeiket, hogy legalább eggyel magasabb képzettséget szerezzenek, mint amilyen nekik van, ezért csökken a szakmunkásképzőbe jelentkezők száma. Már a nyolc évvel ezelőtti cikk is arról számol be, hogy a diákok elsősorban a pénzkereseti, karrierépítési lehetőségeket nézik, s akkor is a nagyobb jövedelemmel kecsegtető pályát választják, ha képességeik miatt nem alkalmasak rá. „Míg tőlünk nyugatra egy-egy szakirány megválasztásával a fiatalok biztos munkát szeretnének maguknak teremteni, addig nálunk »majd lesz valahogy« alapon tanulnak tovább” – értékelte akkoriban a helyzetet a munkaügyi tárca szóvivője. A tendenciák miatt már a Gyurcsány-kormány minisztere, a szocialista Kiss Péter célul tűzte ki a szakképzés megerősítését, s a diákok ilyen irányú orientálását.

„Tapasztalataink szerint igen nagy a bizonytalanság és tájékozatlanság a fiatalok körében a továbbtanulást illetően, a szakképzési lehetőségekről pedig minimális információval rendelkeznek, ezért minden jó szándékú segítség hasznos lehet a számukra” – szögezte le lapunk megkeresésére a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének igazgatója, Kovács Zsuzsanna. Hozzátette, intézetük ötven éve foglalkozik pályaválasztási tanácsadással, elsődleges célcsoportjaik közé az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályába járó fiatalok tartoznak.

Az intézet Komplex fantázianevű szolgáltatásának lényege a pszichológiai vizsgálatra épülő iskolaválasztási tanácsadás. A vizsgálat méri a fiatalok személyes jellemzőit, kompetenciáit és érdeklődési területeit, erre alapozva javasolnak aztán oktatási intézményeket. „Mindenkit tájékoztatunk arról, hogy mi csak hozzásegítjük a döntéshozatalhoz, az ő kezében van a választás joga. Van, aki elfogadja javaslatunkat, van, aki nem, erőszakkal senkit nem kényszerítünk gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába. A minisztérium honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tervezett kompetenciavizsgálat eredménye szintén csak javaslattételre szolgálna” – mondta Kovács Zsuzsanna.

Megjegyezte, ebben az életkorban elsősorban a szülő dönt a továbbtanulást illetően. A diákok általában kevés pályaismerettel rendelkeznek, az intézet munkatársai időnként találkoznak irracionális ötletekkel. Nagyon fontos szerepük van az osztályfőnököknek – emelte ki az igazgató –, sok függ attól, hogy ők mennyire tájékozottak, tudnak-e tanácsot adni a gyerekeknek, illetve maga az iskola mennyit tesz a szélesebb körű tájékoztatás érdekében, elküldi-e esetleg szakképzett tanácsadókhoz a bizonytalankodókat.