Belföld
Jelentősen átalakítják a Nat-tervezetet
Az uniós átlagnál többet költött hazánk oktatásra, a béremeléseknek köszönhetően vonzóbbá vált a pedagóguspálya
Bemutatta tegnap az Európai Bizottság az „Education and Training Monitor 2018” című kiadványát. A 2016-os adatokat értékelő dokumentum megállapítja: hazánk az uniós átlagnál többet költött oktatásra, a béremeléseknek köszönhetően vonzóbbá vált a pedagógus pálya, és nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az eredmények ismertetésekor elmondta, Magyarország GDP-arányos oktatási ráfordítása 4,9 százalék volt, a teljes közkiadásoknak pedig 10,5 százalékát fordította hazánk az oktatásra, mindkét adat EU-átlag feletti érték. A pedagóguspálya vonzóbbá válása főként az óvodapedagógus és gyógypedagógus szakok esetében volt kiemelkedő, az okok között szerepel a Klebelsberg Ösztöndíjprogram és az is, hogy már nem egy, hanem hét intézményben képeznek gyógypedagógusokat.
A dokumentum elismeri a kora gyermekkori nevelés fejlesztése terén tett intézkedéseket: a kötelező óvodáztatás eredményeként a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka vesz részt intézményesített nevelésben, ami nem csupán az EU-átlagot haladja meg, hanem az Unió 2020-as célkitűzését is. Különösen pozitív a hátránykompenzáció, illetve az integráció tekintetében, hogy a roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, ami az európai tagállamok között is kimagasló érték. A pozitívumok között szerepel továbbá a diákok szövegértési képességének javulása, az iskolák digitalizációja, a középiskolások számára kötelező közösségi szolgálat és az ökoiskolák számának növekedése. Fejlesztendő területként jelöli meg a kiadvány az iskolák közötti teljesítménykülönbségeket, amivel összefüggésben Maruzsa Zoltán emlékeztetett, hogy éppen ezek csökkentése érdekében vették át az önkormányzatok oktatási intézményeit. A dokumentum figyelmeztet arra is, hogy tíz éven belül sok pedagógus megy majd nyugdíjba, amiről a helyettes államtitkár megjegyezte, az egész EU-t érintő, globális kihívásról van szó, amellyel kapcsolatban hazánkban is további intézkedésekre lesz szükség.
Maruzsa Zoltán megerősítette lapunk információját, mi szerint az új alaptanterv tervezetét jelentősen átdolgozzák a munkaanyag véleményezésére szolgáló honlapra beérkezett mintegy hatszáz javaslat, illetve a minisztériumot megkereső csoportok szakmai indítványai alapján. A helyettes államtitkár szerint a módosított változat november közepén-végén készülhet el. Arról még nincs döntés, hogy ezután újabb társadalmi egyeztetés kezdődik-e.
A dokumentum elismeri a kora gyermekkori nevelés fejlesztése terén tett intézkedéseket: a kötelező óvodáztatás eredményeként a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka vesz részt intézményesített nevelésben, ami nem csupán az EU-átlagot haladja meg, hanem az Unió 2020-as célkitűzését is. Különösen pozitív a hátránykompenzáció, illetve az integráció tekintetében, hogy a roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, ami az európai tagállamok között is kimagasló érték. A pozitívumok között szerepel továbbá a diákok szövegértési képességének javulása, az iskolák digitalizációja, a középiskolások számára kötelező közösségi szolgálat és az ökoiskolák számának növekedése. Fejlesztendő területként jelöli meg a kiadvány az iskolák közötti teljesítménykülönbségeket, amivel összefüggésben Maruzsa Zoltán emlékeztetett, hogy éppen ezek csökkentése érdekében vették át az önkormányzatok oktatási intézményeit. A dokumentum figyelmeztet arra is, hogy tíz éven belül sok pedagógus megy majd nyugdíjba, amiről a helyettes államtitkár megjegyezte, az egész EU-t érintő, globális kihívásról van szó, amellyel kapcsolatban hazánkban is további intézkedésekre lesz szükség.
Maruzsa Zoltán megerősítette lapunk információját, mi szerint az új alaptanterv tervezetét jelentősen átdolgozzák a munkaanyag véleményezésére szolgáló honlapra beérkezett mintegy hatszáz javaslat, illetve a minisztériumot megkereső csoportok szakmai indítványai alapján. A helyettes államtitkár szerint a módosított változat november közepén-végén készülhet el. Arról még nincs döntés, hogy ezután újabb társadalmi egyeztetés kezdődik-e.