Belföld
Jelentős felsőoktatási átszervezés
Palkovics László: Versenyképesebb intézményrendszer kialakítása a cél, döntés augusztus végén lesz, nincs szó forráskivonásról
Nem jó, ha találgatások jelennek meg – indokolta a felsőoktatási intézményrendszer tervezett átalakításáról való tájékoztatást tegnap Palkovics László. A felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, a 2014 decemberében elfogadott stratégiában lefektetett alapelvek mentén arra törekednek, hogy jobban működő, versenyképesebb intézményrendszer jöjjön létre, és megszűnjenek a párhuzamosságok. Végleges döntést augusztus végén hoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), még folyik az egyeztetés az érintett intézményekkel.
Az elsődleges cél nem a megtakarítás, hanem az erőforrások optimális használata, az egész intézményrendszer érdekeit szem előtt tartva – fogalmazott Palkovics László, hozzátéve, most készülnek az üzleti tervek, ezért még nem lehet megmondani, mennyivel kerül majd kevesebbe a működtetés. A felszabaduló forrásokat azonban nem vonják ki, csupán másként, jobban használják fel.
A már felvett hallgatókat nem érinti az átalakítás, az egyes szakok tartalma nem változik – szögezte le az államtitkár. Azt szeretnék, ha 2016 szeptemberében már az új szervezeti keretek között indulna a szorgalmi időszak, ez azonban nem biztos, hogy minden esetben így lesz, mert például egy új egyetem létrehozásához parlamenti döntés kell.
Az átalakítást indokló anomáliákkal kapcsolatban Palkovics László azt mondta, egyes intézményeknél olyan konfliktusok voltak, amelyek lehetetlenné tették a további együttműködést a karok között, másutt a hallgatók száma csökkent drasztikus mértékben.
Az intézmények öt csoportját érintik a tervek. A (2000-ben létrehozott és 2008-ban tovább bővített – a szerk.), soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemből kiválna és alkalmazott tudományok egyetemévé alakulna a Savaria Egyetemi Központ, a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar, valamint a győri Apáczai Csere János Kar pedig a győri Széchenyi István Egyetemhez csatlakozna. A Szolnoki Főiskola hallgatói létszámának apadása miatt ez az intézmény az erősödő Kecskeméti Főiskolával egyesülne. A gyöngyösi és az egri főiskolából létrejönne az Északkelet-magyarországi Egyetem. Szintén önálló intézményt hoznának létre a gödöllői Szent István Egyetem budapesti állatorvos-tudományi karából, mivel itt a hallgatók hatvan százaléka külföldi, és saját bevételeik nagysága miatt a kar külön intézményként is működőképes lehet.
Végezetül a Corvinust említette az államtitkár, az egyetem kertészeti, élelmiszer-ipari karait a Szent István Egyetemhez csatolnák, ezzel egy erős agrárképzési központ alakulna ki. A Corvinus-ingatlanok eladásával kapcsolatos korábbi híresztelések miatt, az esetleges aggodalmak eloszlatására Palkovics László hangsúlyozta, ez a lépés fejlesztéshez vezetne, mert a Villányi úti campust felújítanák.
Röviden
Az ellenzék az állami támogatást emelné
- Az MSZP szerint legalább a 2010-es szintre kellene visszaállítani a felsőoktatás finanszírozását ahhoz, hogy hatékony lehessen az egyetemek és főiskolák rendszerének átalakítása. Hiller István, a szocialisták oktatási kabinetjének vezetője, volt szakminiszter arról beszélt, pártja kormányzásának utolsó évében 186 milliárd forint állt a felsőoktatás rendelkezésére, míg az idén csak 153 milliárd, jövőre pedig 165 milliárd lesz ugyanerre a célra. Hangsúlyozta, a kabinet által tervezett szerkezeti átalakítások csak akkor lehetnek sikeresek, ha legalább húszmilliárd forinttal növelik az ágazat állami támogatását. Felszólította a kormányt, hogy a bejelentett változtatásokról szóló tárgyalások határidejét hosszabbítsa meg szeptember végéig, mivel augusztus hagyományosan a nyári szünet ideje a felsőoktatásban.
- A lebegtetett szétdarabolási tervezetek nem oldják meg a finanszírozási gondokat, csupán a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság és a félelem fenntartására jók – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében Pető Ernő, az LMP felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivője. Hozzátette, évi ötvenmilliárd hiányzik a felsőoktatásból, különösen súlyosan érintve a vidéki intézményeket, amit nem lehet szervezeti vagdalkozásokkal megoldani.
- A Demokratikus Koalíció oktatási politikusa, Arató Gergely az MTI-nek úgy nyilatkozott, a felsőoktatásban tervezett átalakítások szakmailag megalapozatlanok, pénzügyileg kiszámíthatatlanok, ráadásul az érintett oktatókkal és hallgatókkal sem egyeztettek róluk. Közölte, a bejelentett lépések azt jelzik, hogy a kormány pánikban van, ezért koncepciótlan és értelmetlen átszervezésekkel próbálja kezelni a felsőoktatásban a rossz politika miatt kialakult válságot.